Rejtélyes kőgyűrűk bukkantak fel a tihanyi Belső-tó mélyéről (veol.hu)

Az idei nyári időszakban a tartós hőség és a csapadékhiány miatt a tó vízszintje jelentősen visszahúzódott, a part menti és sekélyebb részek kiszáradtak. Ennek következtében a meder addig víz alatt lévő elemei is szabaddá váltak, köztük egy kör alakú, kövekből rakott szerkezet.

 

A Tihanyi Belső-tó egy vulkanikus eredetű, zárt medrű tó, melynek vízutánpótlását döntően a csapadék biztosítja, így vízszintje erősen ingadozó. Az alacsony vízállás alkalmával időről-időre előbukkannak emberi kéz alkotta objektumok, amelyek többféle célt szolgálhattak. A képen látható kőrakás a felépítése alapján leginkább halászati céllal létrehozott „varsakút” vagy halcsapda maradványa lehet – írja a veol.hu.

A tihanyi halászatnak évszázados múltja van, és a tó vizét régebben intenzíven hasznosították. A varsakutak lényege, hogy a halakat sekélyebb vízbe, egy kőfallal körbevett mélyedésbe terelték, ahol a víz lassabban hűlt le és lassabban apadt, így a halak könnyebben kifoghatók voltak. Ezek a szerkezetek a sekély tavaknál gyakran épültek a meder szilárdabb részén, és a vízszint-ingadozás idején is funkcionáltak.

Nem zárható ki az sem, hogy a szerkezet forrásfoglalás volt, azaz egy természetes forrás köré épített kőperem, amely a tisztább vizet koncentrálta, és ivóvízként vagy állattartási célra is hasznosítható volt. A Belső-tóban több kisebb forrás is található, amelyek alacsony vízállásnál jól azonosíthatók. A pontos kor meghatározása terepi vizsgálat nélkül nehéz, de a helyi halászati emlékek és a kőrakások építési módja alapján akár több évtizedes, sőt, a 20. század közepéig visszanyúló múltjuk is lehet. Hasonló kőből rakott halcsapdák más balatoni és kis-tavi környezetben is előkerülnek aszályos időszakokban.

A mostani állapot egyúttal jól szemlélteti a klímaváltozás és a vízháztartási problémák hatásait is. Az extrém hőség, a csapadékszegény időszakok, valamint a vízpárolgás fokozódása együttesen vezetnek a tavak ideiglenes kiszáradásához. Ez nemcsak a látképet változtatja meg, hanem a vízi élővilágra, a halállományra és a tó ökológiai egyensúlyára is jelentős hatással van.