Rejtélyes épületek a Balaton fenekén (toretro.blog.hu)

A Balaton partján több, mint két évszázada makacsan tartja magát a szóbeszéd néhány rejtélyes víz alatti építményről. Időről-időre felröppen a hír, miszerint valaki talált valamit a tó fenekén Tihanynál vagy Örvényesnél. A halászok is kerülték azt a két helyet, ahol gyakran tornyokat láttak a helyiek. Egy bizottság úgy döntött, hogy 1959 tavaszán mintegy húsz könnyűbúvár segítségével teljes egészében átfésülik a medret, ami soha nem történt meg – írja a toretro.blog.hu, amely cikkhez egy régészeti búvár is hozzáfűzött pár sort.

Egyesek a csendes esetéken még az elsüllyedt falu harangjának, hullámzás okozta kongatását is hallani vélték. Vannak olyanok, akik a nagy aszállyal sújtott években látni vélték egy vár vízből kiálló tornyát. Ezekre az elbeszélésekre pedig a régi halászok elbeszélései csak ráerősítettek. Szintén olaj a tűzre egy 1700-as években készült katonai térkép, mely Örvényesnél az említett helyen egy azóta nem létező szigetet jelölnek ott, ahol most csak a tó vize hullámzik. Bár a folyamatos hálószakadások miatt a halászok általában elkerülték a két említett helyet (mind Tihanynál, mind Örvényesnél), egyikük 1919-ben mégis utóbbinál látott munkához. Amikor hálója elakadt, lemerült a víz alá és saját szemével is látta a romokat. Elmondása szerint egy négyszögletes, kastélyszerű udvaron járt és saját szemével látta a sokat emlegetett tornyot is.

Az eset után hamar elült a szóbeszéd, de 1935-ben újabb meglepő eset történt. Újra halászok kerültek a történet középpontjába, akik egy csodás és szinte teljesen épp, római korsót adományoztak az egyik tóparti múzeumnak. Az ő hálójuk is Örvényesnél akadt fenn egy kőfalban, majd, amikor kiszabadították, akkor megtalálták benne a csodás, ókori leletet. Az eset itt újra nyugvópontra jutott, hiszen az 1950-es évek második feléig Magyarországon szinte ismeretlen volt a könnyűbúvárkodás, így senki sem volt képes érdemben megvizsgálni, hogy mit is rejt a Balaton vize az említett két helyen. A titok megfejtéséhez végül 1957-59-ben kerültek a legközelebb.

Ekkor két muzeológus, Tóth Lajos és Szentléleky Tihamér kezdett behatóbban foglalkozni a rómaiak 2-4. század közötti tevékenységével a tó környékén. Ők a rendelkezésre álló adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Balaton mélyén valószínűleg több, római korban épült villa romjai is heverhetnek. Ugyanis abban az időszakban, amikor rómaiak a tó környékén a legaktívabbak voltakm, komoly és hosszan tartó aszály sújtotta a vidéket. Ennek következtében a partvonal mintegy 500-1000 méterrel beljebb húzódott a meder irányába. Az aszály-dagály változása a tó természetes folyamata volt a szabályozás előtti időszakban, ám aki ezzel nem volt tisztában, azt könnyen megtréfálhatta a jelenség. Ahhoz azonban, hogy az elméletet igazolni tudják, a partokon is ásatásokat kellett kezdeni, hogy a feltételezett villák társait a mai szárazföldön is megtalálják. Az 1957-ben zajlott ásatások pedig eredményt hoztak, a parton mindkét helyen római település nyomaira bukkantak!

A térképvázlat a Természettudományi Közlöny 1959 novemberi számában jelent meg. Az örvényesi romok helyzetét mutatja (római számokkal a parton, kisbetűkkel a vízben).

 

Bár a tó környékéért felelős Balatoni Intéző Bizottság (BIB) támogatta a víz alatti kutatások lefolytatását, az első vizsgálatokra csak 1958 szeptemberében került sor. A feltárást Tóth Lajos irányította. A munkához kölcsönkapták a Balaton kutatóhajót, mely víz alatti radarjával képes volt feltérképezni a medret. A hajót Tihanynál vetették be, míg Örvényesnél önkéntes fiatalok vállalták a meder átvizsgálását. Ők csónakjaikkal csatárláncba fejlődtek és vasvillákkal vizsgálták át a tó fenekét méterről-méterre. A vizsgálódást azokon a helyeken kezdték, melyeket a halászok veszélyes területként már korábban is bójákkal jelöltek. Az eredmények pedig nagyon hamar megérkeztek. A hajó és a csónakosok is igen rövid idő alatt megtalálták a víz mélyén heverő romokat. Ekkor néhány búvár merült a mélybe és megerősítették a feltevéseket, hogy a vízben épületek romjai találhatók, sőt az általuk felhozott tárgyak egyértelműen római időkből származónak tűntek. Az erre a célra létrejött bizottság ekkor úgy döntött, hogy következő év, vagyis 1959 tavaszán mintegy húsz könnyűbúvár segítségével teljes egészében átfésülik a medret. Ez azonban soha nem történt meg…

Az okokat innentől csak találgatni lehet, de úgy tűnik, hogy a tó teljhatalmú ura, a BIB hátrált ki a projekt mögül. A víz mélyén heverő romok titkairól pedig talán már soha nem lebben fel teljesen a titok homálya. A két említett muzeológus pedig érdemesnek találta volna a munka folytatását. Véleményük szerint Örvényesnél nem kisebb személynek, mint a Sió-csatorna ősét is kiásató Galerius császárnak a palotája merült el a hibás helyszínválasztás miatt. Erre engedtek következtetni a búvárok által felszínre hozott tárgyak: cserépkancsó, római dárdahegy, aranypénzek és ékszerek. Ráadásul az északi part ásatásai során arra a következtetésre jutottak, hogy az ottani épületeket a déli partról származó kövekből építették, ami élénk hajóforgalmat és ennek megfelelően Balatonszerte elsüllyedt gályákat is feltételez. Talán egyszer megtudjuk a teljes igazságot, addig pedig marad tovább a szóbeszéd – fogalmaz a toretro.blog.hu.

 

Puskás Norbert régészeti búvár ennyit fűzött a cikkhez a toretro.blog.hu FB oldalán:

“Nos, ez a cikk, kicsit elmaradott… azóta folytak kutatások a térségében, ami biztosnak látszik, az az, hogy a bronzkori vízszint, kb. 2,5 méterrel volt a mostani alatt, miáltal a Bózsai öbölben volt egy sziget, ahonnan bronzkori kerámiákat lehetett begyűjteni, valamint a korabeli partvonal több helyéről is – egy ilyen kutatásról a csoportban is osztottam meg posztot. Az is igaz, hogy Örvényes és Fövenyes között helyenként római kori romok vannak a víz alatt, szerintem ennek oka nem az aszály, hanem a Galerius császár korában történt vízszint csökkentés, amiről Marcus Aurelius Victor történetíró is megemlékezik. A ” térkép ” amit a cikk pongyolán említ, az I.Katonai Felmérés térképe, amire konkrétan a Bózsai öböl egy pontján X van rajzolva, ” sind hier rudera muri ” felirattal, ami az öbölben található római kori építmények romjaira utal. Már kerestük ezeket szonárral és búvármerülések keretében is, de eddig nem találtuk meg, ha valakinek van róla információja, hogy hol vannak ezek pontosan, megtisztelne, ha felvenné velem a kapcsolatot. :-)”