Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója szerint nincs valódi összefogás a Balatonért, így ökológiai katasztrófa is bekövetkezhet. A hálózatkutató biológust, aki 2019. szeptemberében egy interjúban előre jelezte a világjárványt, a tóparti településekről, a koronavírus terjedéséről is kérdezte a thevip.hu.
Egy nemrég megjelent interjúban drámai képet festett Balatonról. Hogyan lehetne összefogni a tó jövője érdekében?
Arról beszéltem, ha minden így megy tovább, akkor akár egy zöld, bealgásodott posvánnyá is válhat a tó, a partvidékén szőlők helyett úszómedencékkel. Pedig a Balaton vizsgálatával sok szereplő foglalkozik: egyetemek, kutatóintézetek, a vízügy. A Balatoni Limnológiai Intézetben, Tihanyban, mi is igyekszünk a szűkös lehetőségeinkhez mérten is minél több szemszögből vizsgálni a tó életét. A víz kémiai összetétele, a plankton, a nádas, a halak mind fontosak ahhoz, hogy egy ökológiai rendszer működését is megértsük, ne csak gyönyörködjünk benne.
A tudás sajnos így is hézagos, az ismeretek integrációja pedig gyenge, nincs valódi összefogás.
A döntéseket persze eleve máshol hozzák, rendszerint nem kifejezetten a kollektív tudásunkon alapul, hogy mi történik a tóval, inkább egy maroknyi ember érdeke dönt. Döntéshozóké, befektetőké, politikusoké. Persze más országokban sem a tudósok irányítják a világ folyását, de jobban odafigyelnek a szavukra.
Mikorra alakulhat ki ez a posványos állapot?
Az ökológiai rendszerek elég szeszélyesek. Sokáig tűrnek, a kedvezőtlen hatásokat kivédik, aztán hirtelen nagyot változnak. Nehéz előre jelezni. Ökológusnak lenni valószínűleg rosszabb, mint meteorológusnak. Pontos évszámot tehát nem tudok mondani, de látjuk, hogy néha napok alatt kialakulhat egy-egy lokális algásodás, majd el is múlik ugyanilyen gyorsan. Pár év alatt viszont már maga a tó is mutathat trendszerű változásokat.
A cikk folytatása itt elolvasható.