Óránként 3500 forintot is kereshet egy képzett diákmunkás (napi.hu)

A nyár eleji balatoni agónia miatt lassan indult be az idei nyári szezon a diákmunkások számára, azonban már több tízezren dolgoznak, és az sem ritka, hogy egy jól képzett egyetemista több pénzt visz haza, mint a szülei – írja a napi.hu.

 

A koronavírus-járvány idején 30 százalékkal csökkent a diákmunkások száma idehaza, ugyanis szinte minden zárva volt: nem tudtak a turizmusba, a vendéglátásba, de még irodai munkára sem diákokat kiközvetíteni. Változatlanul pörgött ugyanakkor a fizikai munka, a termelés, a gyártás, itt mintha mi sem történt volna. 2021 nyarán kezdett éledezni piac, amikor végre kinyithattak a mozik, az éttermek, a múzeumok, és újra lehetett irodákba is diákokat küldeni. A pandémia után azonban mára teljes mértékben helyreállt a rend, dübörög a diákfoglalkoztatottság.

A nyár nagyon nehezen indult be, a június valamiért sokkal jobban csikorgott a megszokottnál, főleg a balatoni régió toporgott egy helyben, mert annyira nem voltak nyaralók, hogy nem kellett a plusz munkaerő a cégeknek

– mondta el a Napi.hu-nak a Meló-Diák cégvezetője.

Majzik Nándor azzal folytatta, hogy a júliusi számok már azt mutatják, a Balatonnál is felpörgött az élet, a 15 ezer kiközvetített diákjukból – akiknek 80 százaléka egyetemista, főiskolás, 20 százaléka pedig középiskolai diák – jelenleg körülbelül 2-3 ezer dolgozik a magyar tengernél.

Az infláció a diákok órabérére is komoly hatással volt: míg két évvel ezelőtt Budapesten bruttó 1200-1400 forintot, vidéken pedig 1100-1200 forintot keresett egy tanuló, addig most

  • a fővárosban 1800-2000 forintot;
  • az Észak-Dunántúlon 1700-1800 forintot;
  • a Dél-Dunántúlon és a keleti régióban 1400-1500 forintot

lehet keresni óránként. A diákok bruttó órabére pedig gyakorlatilag nettót jelent, mert a 25 év alattiak szja-mentességet élveznek, tehát a teljes összeg a nebulók zsebébe vándorol.

A legtöbbet az IT-szektorban lehet hazavinni, előfordul, hogy egy fiatal akár 3500 forintot is kap óránként, ugyanis nem ritka, hogy ezek a tanulók folyékonyan beszélnek egy idegen nyelvet, és otthon autodidakta módon megtanultak programozni. Ők szinte kész munkaerőt jelentenek a cégeknek, így rendesen meg is fizetik őket – mondta Majzik Nándor. A szakember hozzátette: szintén jó keresettel rendelkeznek a nehéz fizikai munkások, náluk ráadásul még pótlékokkal is kiegészülhet a jövedelem.

A Meló-Diák cégvezetője szerint azonban ők sem tudják mindig kielégíteni a vállalatok igényeit. Sokszor alakul úgy, hogy a cégek külföldieket vesznek fel a magyarok helyett, és a külföldiek általában  kevesebb pénzt kapnak, mert nem beszélnek magyarul, így számos munkalehetőség kiesik: kénytelenek azt elvállalni, ami van, annyiért, amennyit adnak.

 

A kormány támogatja a diákmunka programot

A kormány idén 3,5 milliárd forinttal támogatja a július 1. és augusztus 31. között tartó diákmunka programot, amelynek nem titkolt szándéka az volt, hogy csökkentse a fiatalkori inaktivitást, és segítse, hogy a fiatalok korán munkatapasztalatot szerezzenek. Emellett jól járnak az egyes szervezetek is, hiszen a régóta tartó munkaerőhiány a nyári hónapokban kritikusabbá válik, így a kormány a fentebb említett összeget bértámogatásként injektálja a programba.
A projekt, úgy tűnik, hogy sikeres, mert a vártnál több mint kétezren, összesen 28 200-an regisztráltak a diákok közül, és legtöbbjüket az önkormányzatok foglalkoztatják.

A napi.hu rákérdeztünk arra is, hogy a kormány diákmunka programja nem szívja-e el a Meló-Diák és a hozzájuk hasonló vállalkozásoktól a fiatal munkaerőt, ám Majzik Nándor úgy fogalmazott: nem érnek össze a szálak, mert teljesen más célcsoportokat ölel fel a kormány projektje, mint az övék.

A kormány programjába általában a mezőgazdaságba, önkormányzatokhoz vesznek fel fiatalokat, és jellemzően kisebb településekre. A cégvezető úgy fogalmazott:

ez is egy nagyon fontos dolog, ugyanis a diákmunkával foglalkozó cégek nem mindenhol vannak jelen, nincs mindenhol partnerük, így nélkülözhetetlen, hogy ezekben a régiókban is megoldott legyen a diákok foglalkoztatottsága.

A Meló-Diák ügyvezetője arról is beszámolt, hogy a diákok 90 százalékának van saját bankszámlája, szinte mindenki utalással kéri a bérét, a készpénz ezért gyakorlatilag teljesen el is tűnt a kifizetéseknél.