Sem a Balaton környékén, sem az ország keleti felében lévő, népszerűbb településeken nem tervezik az önkormányzatok, hogy korlátozzák a beköltözéseket. Csak az egyik probléma, hogy ha nincs szabad forgalom, előfordulhat, hogy mindenkinek kevesebbet ér majd az ingatlana. Még a fővárosi agglomerációban is a szolidabb módszerekben bíznak – írja a nepszava.hu.
…
A Balaton, valamint agglomerációja 76 vizsgált települése közül 54-ben nőtt, 22-ben csökkent a lakosság száma az elmúlt öt esztendőben. Az érintett somogyiak közül 12-ben növekedett népesség, hétben kevesebben élnek, mint 2020-ban, vagyis a települések 63 százalékában élnek többen, mint korábban. Utóbbiak jellemzően a nagyobb települések, a városok közül csak Fonyód és Zamárdi bővült kis mértékben, míg a legnagyobb – 4,6 százalékos – népességvesztést Balatonboglár könyvelhette el, a legnagyobb növekedést pedig a tó délnyugati településein regisztrálták, ám a gyarapodás nem okozott gondot.
„Bő százzal lettünk többen öt év alatt, ám ez nem probléma, hiszen, ha nyáron elbír a falu 8-10 ezer nyaralóvendéget, akkor a mostani, közel 900 fős állandó lakosság sem gond „– mondta a Népszavának Balog Mátyás, a fél évtized során 12,2 százalékos népesség-növekedést elkönyvelő Balatonmáriafürdő polgármestere.
– Már a koronavírus előtt megindult a gyarapodás, 10 év alatt közel kétszázzal lettünk többen, aztán a Covid felgyorsította a folyamatot. Az infrastruktúránk, a szolgáltatások száma és színvonala, valamint az intézményi rendszerünk van annyira fejlett, hogy elbírja, ha a korábbinál többen használják napi szinten.
A polgármester megjegyezte, mivel a falu területi adottságai behatároltak – északon a tó határolja, kelet felé Balatonfenyvessel, délre és nyugatra pedig Balatonkeresztúrral épült össze –, nincsenek új, beépíthető területeik, így a lakosságnövekedés jellemzően azt jelenti, hogy a nyaralók úgy döntenek, életvitelszerűen a településre költöznek, vagyis olyan jönnek, akik az év egy bizonyos szakaszát amúgy is a faluban töltik. Ez viszont ahogyan eddig sem, úgy a jövőben sem indokol semmiféle korlátozó beavatkozást az ingatlanvásárlásoknál vagy a beköltözéseknél.
Az elmúlt 5 évben cirka 500 lakost vesztő Siófok polgármestere, Lengyel Róbert fenntartásokkal fogadta a törvénytervezetet, s úgy gondolta, a felvázolt lehetőségek közül jelen állás szerint egyiket sem vezetnék be, ugyanis a város intézményrendszerének, infrastruktúrájának nem okozna gondot új, állandó lakosok befogadása.
Navracsics Tibor többször is a tó északi partjára, illetve a Balaton-felvidékre hivatkozott példaként, amikor a túlzott népesség-növekedésről beszélt. A vizsgált veszprémi települések közül 30-ban nőtt, 14-ben csökkent a népesség – vagyis 68 százalékuk gyarapodott –, a fogyás elsősorban a Balaton-felvidéki, Káli-medencei, a növekedés a Balatonfüred és Tihany környéki, valamint a Tihany és Badacsony közötti településeket érintette.
– Több, mint 10 százalékkal nőtt az állandó lakosságunk, ennek ellenére nem látom értelmét, hogy központi törvényekkel kellene beavatkozni a folyamatokba – jelentette ki Huszár Zoltán, Örvényes polgármestere, aki hozzátette, tud olyan településről, ahol gátat szabnának a beköltözésnek, de meglepő módon ezt nem az állandó lakosok, hanem a nyaralók favorizálnák. – A helyi építési szabályainkkal a megfelelő kereteken belül tudjuk tartani a falu életét, a rendezési tervünk alapján dupla ennyi épület is elférne, s az utakat így is, úgy is karban kell tartani, vagyis nem hoz érdemi változást, hányan élnek életvitelszerűen a faluban, s mennyien vannak a nyaralók. A két csoport között amúgy is nagyon jó a viszony, nincsenek konfliktusok köztük, az adók felhasználásáról is közösen döntünk. Úgy gondolom, egy település életébe nem szabadna beleszólni, megtiltani a szabad ingatlanértékesítést, s ezzel a ki- és beköltözést.
Hasonlóképpen vélekedett Epres Róbert, Balatonrendes polgármestere, noha falujának az elmúlt fél évtizedben negyedével nőtt az állandó lakossága.
– Nem látom a rendszer lényegét, mit és hogyan akarnak tiltani, illetve ehhez milyen eszközöket adnak a települések kezébe – mondta. – Szerintem már azt is nehéz megállapítani, ki a helyi vagy a nyaraló, hiszen bárki bejelentkezhet a nyaralójába, ha átminősíti, ám ettől még nem kell itt élnie. Egyáltalán mikortól számít valaki valóban helyinek? Én cirka 20 éve élek itt, de a régiekhez képest még mindig újnak számítok. Az is kérdés, nem sért-e jogot az ingatlanértékesítés esetleges korlátozása? Szerintem egy település arányosan sohasem lesz nagyobb, mint a megépült ingatlanok száma, vagyis sokkal inkább a túlzott beépítettséget lehetne korlátozni. Ha ez megvalósul, nem lesz lakosságnövekedés, csak csere. Ráadásul, ha tendenciát nézem, a Balatonnál és környékén a hirtelen népességnövekedést a Covid generálta, s érezhető, hogy a járvány lecsengésével jelentősen lassult a folyamat. Amit támogatandónak gondolok, azaz a fiatalok ingatlanhoz jutásának segítése, ehhez viszont szerintem nincs szükség efféle rendelkezésekre.
Újabb adóról döntött az Orbán-kormány, aki más városba akar költözni, fizessen
Zalában az érintett 13 település közül csak a legnagyobban, Keszthelyen csökkent a lakosságszám, viszont a környező falvaké, kisvárosoké nőtt, vagyis az odaköltözések mellett helyi átrendeződésről lehet beszélni, igaz, ez néhány falu esetében azt jelentette, tizedével-hatodával nőtt a lélekszám.
– Nem tervezem, hogy bármelyik lehetőséggel élünk, de ezt nem nekem kell eldönteni, ez olyan ügy, amelyben meg kell kérdezni az almádiakat, mit szeretnének! – jelentette ki Bercsényi László balatonalmádi polgármester. A képviselő-testületnek szerintem nem lesz olyan javaslata, hogy a törvény adta lehetőségek bármelyikével éljünk.
A városvezető megjegyezte, Almádiban nem jelentenek gondot az újonnan betelepülők, ám hozzátette, akadhatnak olyan kis falvak, ahol az embereknek már elegük van az idegenekből, viszont fejlődni csak akkor lehet, ha új cégek, s fiatal lakosok jönnek, azaz ő személy szerint támogatja a lakosságszám-növekedést, de csak egészséges mértékben.
– Kérdés, mit jelent ez az ingatlanok értékénél, hiszen, ha nincs szabad forgalom, előfordulhat, hogy mindenkinek kevesebbet ér majd az ingatlana”– folytatta Bercsényi László. – Szerintem, ha a rezsicsökkentés mellett a közműcégek profitot tudnának termelni, s a nyereségükből fejleszteni tudnák a hálózatokat, nem merülne fel gondként, hogy a település bővülését nem bírja el a közműrendszer. Nálunk is rendszeresek a csőtörések, az áramfejlesztés nem működik, mert a közműcégek nem tudják megoldani az anyagi helyzetük miatt. Nyilván nem a beköltözőket kell szidni, hogy miattuk kétszer annyi a csőtörés. Ha egy település infrastrukturálisan tud fejlődni, akkor ez az egész nem is lenne probléma. Nem az új lakosoktól kell tartanunk, hanem attól, hogy az önkormányzat a folyamatos kormányzati elvonások miatt fenn tudja-e tartani az intézményeit.
A teljes cikk itt elolvasható.