Az új Vízparti Terv célja, hogy növelje a természetes partszakaszok és a parti sétányok hosszát a Balatonnál, viszont Csopakon olyan helyzet alakult ki, amelynek következtében már egy petíciót is eljuttattak az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. Korábbi cikkünkben Ambrus Tibor kritikával illette az aláírásgyűjtést, most az egyesület igyekszik cáfolni a polgármester szavait- írja az Index.
A Balatoni KaPoCS Egyesület (CSPK) „Maradjon a csopaki volt BAHART-mólószár közhasználat elől el nem zárható parti sétány az új Vízparti Tervben is” címmel indított aláírásgyűjtést az új Vízparti Terv (BATÉK-kormányrendelet) megjelenése után. A petíciót több mint 500 fő írta alá, a címzett az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága.
A témával foglalkozó első cikkünk megjelenése előtt lapunk kereste a petíciót indító egyesületet, de telefonon akkor még azt a választ kapta a portál, hogy az Index nem a megfelelő felület. Az egyesülettől később megtudtuk, hogy alapvetően nem az országos médiában, hanem helyi szinten tartják célravezetőnek a helyi ügyeket megoldani.
Az egyesület még egy korábbi, az Építész Fórumnak küldött közleményben hangsúlyozta:
A volt BAHART-hajóállomás területén található, a mólószárra kivezető, mintegy 80 méter hosszú gyalogút 1969 óta Csopak egyetlen olyan, bármikor bejárható parti sétánya, amely nem nádas mentén halad, így teljes rálátást biztosít a Balatonra.
Az egyesület leszögezte, hogy az érintett terület mindig közforgalmú hajóállomásként működött, amelyet a jelenlegi tulajdonos is ilyen státusszal vásárolt meg, vagyis a gyalogoskijárás fenntartásának kötelezettségével, tehát a helyi építési szabályzat szerinti jelölés megtartása a BATÉK-ban sem okozna jogsérelmet az új tulajdonosnak.
Az ügyről szóló első cikkében az Index megszólaltatta Ambrus Tibor polgármestert, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériumot. A polgármester a lapnak többek között így fogalmazott a petícióról:
„Azt gondolom, hogy megkésett, felesleges és destruktív. Megkésett a téma felelevenítése, hiszen a Vízparti Terv készen van, immár jogszabályként kell használnunk. Nincs lehetőség már módosítani rajta. Felesleges, mert ha most bárki kimegy az említett mólószárra, akkor a saját szemével tapasztalhatja, hogy végig lehet sétálni rajta, szép és rendezett. Rendezettebb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. Destruktív pedig azért, mert szembemegy mindazzal, amit Csopak közössége szeretne, szeretett volna megvalósítani. Fontos kijelentenünk: Csopak önkormányzata azért lobbizott a Vízparti Terv kialakítása során, hogy a kikötők előtti terület teljes mértékben bejárható sétány legyen, ne csak egy közbenső szakasza. Ez jóval bővebb, mint amiért az egyesület petíciót indított.”
Ambrus Tibor azt is elárulta akkor, hogy: „A KaPoCS Egyesület mint csopaki civil szervezet is részt vett azon a fórumon, ahol minden érintett szereplő és a lakosság bevonásával egyeztettük az önkormányzat álláspontját a Vízparti Tervvel kapcsolatban. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy külön-külön is és közösen is egyeztessünk, megbeszéljük az igényeket, lehetőségeket, és közös álláspontot alakítsunk ki. Az egyesület képviselői rendszeresen részt vesznek a képviselő-testületi üléseken, ahol szintén volt lehetőségük megérteni a képviselő-testület álláspontját, és elmondani a véleményüket.”
Az egyesület cáfolja a polgármester szavait
Az első cikk megjelenése után helyreigazítási kérelemmel kereste meg a lapot az egyesület. Többek között leszögezték:
„Az új Vízparti Terv szakmai véleményezésében az eljárás 2024. évi kezdete óta aktívan részt veszünk. Az utolsó, lezárás előtti BATÉK társadalmasítása fázisában 2025. július 20-án petíciót indítottunk a magánszemélyek 2025. július 23-i határidőn belüli véleményezési lehetőségét erősítve, amit több mint 500 aláírással küldtünk meg a minisztériumnak határidőben – azaz egyáltalán nem megkésetten.”
A civilek szerint pont a Csopaki Önkormányzat korábbi, 2020. szeptember 22-i petíciója (Maradjon közpark a csopaki kikötő! – Csopakon élőknek, Csopakon nyaralóknak címezve), volt a ténylegesen megkésett petíció, amely nem a döntéshozóknak szólt, hanem pusztán kommunikációs céllal készült.
Sajnálatos, hogy a négy balatoni település közül 2020-ban egyedül a Csopaki Önkormányzat nem élt a mólószár 2020. 06. 30-i megállapodás keretében felkínált 25 éves ingyenes használatra felajánlott átvételével sem, és ezzel kapcsolatban a későbbiekben semmilyen hivatalos lépést nem tett sem a minisztérium, sem a BAHART, sem az MTÜ felé. Kollár József BAHART-vezérigazgató is megerősítette az MTI-nek, hogy a kikötő meghirdetése előtt Csopaktól semmiféle hivatalos írásos nyilatkozat nem érkezett– emelte ki a CSPK, hozzátéve: „Azaz Csopak megkésetten, csak amikor hajó elúszott a kikötőből, és az árverés liciteljárása megkezdődött, fogott petícióba.”
Az egyesület szerint: „A csopaki volt BAHART-kikötő ügyében hasonlóan megkésett önkormányzati lépés volt, amikor a BAHART-kikötő helyén egy 235 méteres (12 000 köbméteres) kőszórás engedélyének a jogerőre emelkedését követően kezdett a Csopaki Önkormányzat látványos felháborodásba, annak akkor országosmédia-szinten is hangot adva, sérelmezve, hogy az engedélyezési terveket előle eltitkolták. A beruházóval szemben nyíltan sosem lépett fel az önkormányzat, így végül a civilek jogi fellépésének volt köszönhető, hogy az engedélyt visszavonták. Majd minderről 2023. augusztus 1-én a polgármester adott hírt még a határozat ügyfelek közti kipostázását is beelőzve, más tollával ékeskedve, a civileket meg nem említve.”
A CSPK arra is felhívta a figyelmünket, hogy az új Vízparti Terv kormányrendeletének a mellékletében nyilvánosan is elérhető az összes önkormányzatok és civil szervezetek által beküldött vélemény, amelyből kiderül, hogy ki milyen észrevételt tett.
„Így kiderül az is, hogy a Csopaki Önkormányzat az új Vízparti Terv többkörös 2024. és 2025. évi egyeztetési keretében egyszer sem kezdeményezte a minisztérium felé, hogy a volt BAHART területe maradjon szabadon kijárható. Miközben a közösségi médiában a polgármester azt hangoztatja, hogy »Minden eszközzel harcolni fogunk, hogy a mólószár közforgalmú maradjon, arra szabadon ki lehessen menni«” – húzta alá az egyesület.
A teljes cikk itt elolvasható.