Navracsics a Balaton beépítettségéről: Az elmúlt évek hibáit csak korlátozott mértékben tudjuk korrigálni

„A polgármesterek és a képviselő-testület lélekjelenlétén, elkötelezettségén múlik, hogy meg tudják-e ott állítani. Mi minden segítséget megadunk egy polgármesternek ehhez” – mondta a Balaton túlépítettségéről a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden a Katolikus rádió műsorában, amiről a 444.hu számolt be. (A porfolio.hu bővebben számolt be a műsorról.)

 

Arra, hogy a jelek szerint csak elvétve akad olyan településvezetés, ami megálljt tud parancsolni az építkezéseknek, Navracsics Tibor úgy reagált, hogy

„mindig a hibáinkból tanulunk. De az emberi tényezőt nem tudjuk kiiktatni, tehát ha egy polgármester vagy egy képviselő-testület nem elég szilárd a meggyőződésében, akkor befolyásolható. A hatóságok már csak utána tudnak rohanni a dolgoknak, de megakadályozni igazából már nem tudják.”

„Ez egy országos szabályozás, nem speciálisan a Balatonra vonatkozik. De készülőben van egy olyan jogszabály, ami a Balaton part beépítettségével foglalkozik. Mert itt is óriási problémák vannak az illegális stégektől kezdve a feltöltött partszakaszokon keresztül”

– válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy várható-e változás, vagy a Balatonnál a jövőben is ugyanaz fog történni, mint eddig. Hozzátette: „Az elmúlt évek hibáit mi már csak korlátozott mértékben tudjuk korrigálni.”

***

 

A portfolio.hu bővebben írt arról, miről beszélt a miniszter a Katolikus Rádióban

A Balaton partján zajló építkezések és a táj változása komoly aggodalmakat vet fel a helyi lakosok és a szakértők körében egyaránt. Az utóbbi években egyre több liget és nagyméretű ház épült, ami jelentősen átalakította a tópart arculatát. A polgármestereknek kulcsszerepük van ezeknek az építkezéseknek az engedélyezésében, és bár vannak olyan településvezetők, akik ellenállnak a beruházói nyomásnak, a nagy számok törvénye alapján mégis az történik, hogy sokan igent mondanak a fejlesztésekre – többek között erről beszélt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Katolikus Rádió műsorában.

Az új építészeti törvény szigorúbb arculati és ízlésbeli megkötéseket tartalmaz, azonban az emberi tényezőt nem lehet teljesen kiküszöbölni. A polgármesterek és a képviselőtestületek döntései továbbra is meghatározóak lesznek a Balaton jövője szempontjából – mondta.

Az építési és közlekedési minisztériumban készül egy új jogszabály, amely a Balaton part beépíthetőségével foglalkozik, ami remélhetőleg segít majd a helyzet rendezésében.

A parttól számított 30 méteres építési tilalom betartása is nehézségekbe ütközik, ami tovább rontja a helyzetet.

A Balaton arculata az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott, és a tömegturizmus káros hatásai csak mostanában válnak nyilvánvalóvá. A tó a „magyar Floridává” válik, ahová a jómódú, idősebb budapesti polgárság költözik le. A nagy, többemeletes házak idegenek a Balaton hagyományos arculatától, és a túlépítettség vitákat generál a helyi közösségekben is. A helyi döntéshozók bölcsességén múlik, hogy sikerül-e megőrizni a Balaton természeti értékeit és hagyományos arculatát a jövő generációi számára.

Települési önazonosság

Navracsics Tibor beszélt egy készülő törvénytervezetről, amely lehetővé tenné a települések számára, hogy szabályozzák a betelepülést és megőrizzék önazonosságukat.

A miniszter elmondta, hogy az elmúlt 30 évben Magyarországon és egész Európában megfigyelhető jelenség, hogy az emberek a városokból a környező falvakba költöznek, miközben továbbra is a városba járnak dolgozni és tanulni. Ez jelentős infrastrukturális nyomást jelent mind a közlekedésben, mind a kommunális szolgáltatásokban.

A tervezet öt lehetséges eszközt kínálna az önkormányzatoknak:

  1. Teljes tiltás a nem helyben élők ingatlanszerzésére
  2. Elővásárlási jog biztosítása a helyben élőknek
  3. Feltételhez kötött ingatlanvásárlás (pl. településfejlesztési szerződés)
  4. A lakcím létesítésének feltételhez kötése
  5. Helyi adó előírása

A miniszter hangsúlyozta, hogy mentességeket is megállapítanak, például azok számára, akik ott születtek, közeli hozzátartozóik élnek a településen, vagy munkájuk miatt költöznek oda.

A főváros esetében a cél inkább a lakosság kiköltözésének megakadályozása lenne. A minisztérium távlatilag egy 5 milliós agglomerációs övezettel számol Budapest körül.