Egy országos programmal, alig 0,8-1,2 milliárd forintból feltámasztható lenne a kihalófélben lévő közösségi jószágtartás. Ez a közösségépítéstől a legelők és a kultúrtáj megőrzéséig, valamint a biodiverzitás növeléséig sokféle előnnyel járna – mondta el Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének egyik szemléletformáló online rendezvényén, a Balatoni Futár tudósítása szerint.
Fábry Szabolcs, aki egyben a nagyvázsonyi Magyar Igásló Ökoturisztikai és Tájérték Központ szakmai vezetője, és a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség alapítója, nemcsak beszél róla, hanem működtet is a társaival Nagyvázsonyban egy csordaközösséget. Ennek közel négy éves tapasztalatait is megosztotta a Közösségi jószágtartás és tájfenntartó gazdálkodás című rendezvényen a hallgatósággal. Az eredetileg pedagógus, mellékállású polgármester 19 éve tart állatokat.
A közösségi jószágtartásról és a hagyományos gyepgazdálkodásról a Balaton-felvidék egy részén, Nagyvázsony és a Nivegyvölgy körül szerzett tapasztalatokat. Veszprém vármegyében még akad állattartó gazda, legeltető jószágközösség is, de igen rövid ideig tart ezek felsorolása. A polgármester – mint arról beszámolt – már a kétezres évek elejétől szembesült azzal, hogy az Alföldön is megszűntek a jószágtartó közösségek, az állatállomány pedig drasztikusan csökkent. Az állattartás visszaszorulása miatt legelők, láposok tűntek el, bozótosokká válva. Mindezeket látva döntöttek úgy páran Nagyvázsonyban, hogy létrehoznak egy csordaközösséget, ami aztán országos mintává vállhat a hozzá kötődő ősi szakmák feltámasztásával együtt. Ezzel az ország állatállománya is növekedne.
Fábry Szabolcs szerint ennek többféle haszna is lenne. Egyrészt van igény a minőségi húsra, másrészt egyre jellemzőbbek a széteső közösségek, magányosságérzet a falvakban, amire szintén gyógyír lenne a közösségi jószágtartás. Még élnek az állatfeldolgozástól a gyógynövényekig, több mindenről szinte akadémiai tudással rendelkező pásztoremberek, akiknek érdemes lenne megmenteni az ősi népi tudását, szaktudását.
A nagyvázsonyi mintaprojekt
Nagyvázsonyban a pásztorok, csordás megkeresésével indult be a közösségi jószágtartás közel négy éve. „A 60-as korosztályból még voltak, akik tudták mi az a kaszafenés, kézi szénakészítés, boglya, kazalépítés hagyományos módon és hagyományos eszközökkel. Másoktól és egymástól is tanultunk” – emlékezett vissza a polgármester. Fel kellett mérni, van-e elég legelő, megoldható-e az itatás. Önerőből vágtak neki. Az első és a második évben is veszteséges volt, a harmadik évben a szaporulat miatt önfenntartóvá vált, és már van rajta egy kicsi haszon is – a beszámoló szerint. Gazdaságosabbá termékkészíttetéssel válhat, így most ez a cél. A fejés, tejkezelés megszervezése lesz a következő évad legfontosabb feladata. „A turizmusnak köszönhetően hitünk szerint majd komoly haszonnal tudunk értékesíteni” – mondta a polgármester.
A nagyvázsonyi csordaközösség a kárpáti borzderes tartása mellett döntött. Ebből a fajtából már csak mintegy 400 példány van az országban, körülbelül 150 családnál. „A 24. órában voltunk, hogy megőrizzük ezt a fajtát, amely a 60-as években tűnt el az országból” – fogalmazott Fábri Szabolcs. Mint kifejtette, azért esett a kárpáti borzderesre a közösség választása, mert igénytelen, jól tűri a hideget, félridegtartásban tartható, könnyen kezelhető és kistestű állat. Ráadásul küllemében is kedves, a fehér orrkörüli pofaszőre kifejezetten turistacsalogató. A helyi csoport 5-6 gazdából, családból áll, mindenkinek van egy-két állata. Ezek az állatok akkor őrzik meg az ősi tulajdonságaikat, ha nemcsak legelnek, hanem a kezességet is megtanulják, tudnak rönköt húzni, vagy járomba lehet őket kötni – vallja a polgármester.
Fábry Szabolcs szerint 19 vármegyének 10-10 településén el lehetne indítani ezt a programot, ha egy-egy településen 6-10 család össze tud fogni, és megfelelőek az önkormányzati, legeltetési és egyéb körülmények. Ha pedig minden közösségben 10 jószággal számolunk, az megyénként 100, országosan hamarosan plusz 1500-2000 állatot jelent. A mintaprojekt gazdáinak számításai szerint viszonylag szerényebb összegből, közösségenként 5-8 millió forintból el lehet indítani ezt a programot. Egy országos program szintjén ez 0,8-1,2 milliárd forintba kerülne, amivel fokozatosan el lehetne érni, hogy 5 ezer olyan állat legeljen az országban, amit közösségi jószágtartásban tartanak, pásztort alkalmazva mellé.
„Ez a jövőképünk, hogy szakemberek közreműködésével, tanácsadása mellett megvalósítsuk ezt a programot. Valamit elvesztettünk a 70-es 80-as években, majd az uniós csatlakozással még inkább eltűnt valami. Épp ideje, hogy ezt valamilyen szinten elkezdjük visszaépíteni”
– mondta a polgármester. Hozzátette, a kidolgozott projekt már az agrártárcánál van.
Nagyvázsony polgármestere idén a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, amelynek indoklásában szerepelt a falusi állattartó gazdálkodás népszerűsítése is. Mint mondta, politikailag elismert a tevékenysége, de eddig nem sikerült forrást szerezni a közösségi jószágtartást elterjesztő országos programra. Ha állami támogatást kaphatna a program, magánemberek, civilek, egyesületek, önkormányzatok, egyházak is résztvehetnének benne – tette hozzá.
***
A szemléletformáló előadások visszanézhetők a www.rolrol.hu oldalon.