Nagy a tét a szállodaiparban (vg.hu)

Nem lehet minden szállodát és éttermet megmenteni, az elsődleges cél most az, hogy minél kevesebb dolgozó kerüljön utcára – mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnökjelöltje a Világgazdaságnak.

A Covidnál is nehezebb időszakban, a szállodaipar számára is felmérhetetlen és megjósolhatatlan időszaknak ígérkező újévben térhet majd vissza a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) élére az előző elnök, Flesch Tamás, aki az előző ciklusban betöltött elnöki tisztje után 2021 júniusa óta tiszteletbeli elnökként dolgozik az ágazatért. A szervezet november 9-én tart tisztújító közgyűlést.

Nem álltak sorba mások ezért a társadalmi funkcióért, de ez ebben az időszakban igazán érthető, hiszen a szállodaipar olyan súlyos kihívások előtt áll, amilyenhez hasonlóra még nem volt példa, hatalmas a teher mindenkin – summázta a helyzetet Flesch Tamás. Mint rámutatott: alapvető különbség a Covid időszakához képest, hogy most sok szállodának, különösen a budapestieknek jó bevétele van, mégis a túlélésért küzdenek, hiszen a bevételük legnagyobb része el is megy a költségekre. Elképesztő mértékben romlott ugyanis a jövedelmezőség a szállodaiparban is, miután az energiaköltség aránya a korábbi 5-7 százalékról 25-30 százalékra nőtt. Ezt teljes képtelenség kigazdálkodni már – szögezte le a szakember.

Illúzió, hogy mindenkit meg lehet majd menteni. Azt kell nézni elsősorban, hogy az életképes cégek megkapják azt az infúziót, aminek a segítségével később tovább tudnak majd működni – jelentette ki az elnökjelölt. A legfontosabb cél, amiért mindenek előtt tenni kell az ágazatban – tette hozzá – , az a munkaerő megmentése, hiszen akik most utcára kerülnek, nagy valószínűséggel ott is maradnak. Nem lesz jó erőben más ágazat sem, nem fognak tudni elhelyezkedni a friss munkanélküliek a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban sem, miután a kereslet általános csökkenése fenyeget.

Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az európai gazdaságok is, ergo várhatóan nem nyílnak menekülőutak a külföldi szállodák, éttermek felé sem, hiszen az energiaválság globális szinten szedi áldozatait. Flesch Tamás szerint az dönthet, hogy az egyes országok hogyan tudják támogatni a gazdasági szereplőiket, hogyan és milyen mértékben segítik a válság túlélését számukra.

Januárban szó szerint a legsötétebb hetek jöhetnek, sokaknak akkor jár le ugyanis az áramszerződése, megjósolhatatlan, hogy milyen árakon tudnak majd szerződni. Jelenleg a tavalyi – már emelkedett – árak négyszerese a tipikus szint, 2021–2023 viszonylatában a 8–12 -szeres árfolyammal lehet számolni. Mindenki azt vizionálja, hogy az igazi probléma a jövő év első negyedévében fog kicsúcsosodni, de áprilistól, a fűtési szezon után enyhülhet a helyzet. Legalábbis ebben reménykedik mindenki, de kár tagadni, hogy ez egyelőre gazdasági számításokkal nem megalapozható elképzelés, hiszen az újranyitásokhoz szükséges kereslet, munkaerő és energiaköltség számítások mellett még többismeretlenes egyenlettel állnak szemben a gazdasági döntéshozók.

Amennyiben konszolidálódik a helyzet, és – úgymond – csak 2-3-szoros energia árakkal kellene tovább működni, az még elfogadható és menedzselhető költségszint emelkedés lenne a szakember szerint.
Pénz nincs, vagyis egyre kevesebb lesz az állam és az állampolgárok zsebében is, ezt tudja Flesch Tamás, de a szállodaszövetség feladata nem változott, minden segítséget igyekszik megragadni és kilobbizni a kormánynál és az önkormányzatoknál, amit csak lehetséges. Az egyik ilyen első lépés a 4 százalékos turisztikai hozzájárulás (turho) alóli újbóli mentesülés lenne, ami a látszat ellenére sok vállalkozás számára döntő fontosságú, ettől teszik máris függővé, hogy bezárnak, vagy megpróbál a könnyítésekkel még tovább működni. A turho elengedésére kapott az ágazat már kormányzati ígéretet, de konkrét bejelentésig még mindig nem jutottak.

Kiemelten fontos pedig most mindenféle mentőöv, bármilyen méretű legyen is, néhányaknak ugyanis az a túlélést jelentheti.  A turisztikai ágazat sorsa nemzetgazdasági szinten is kiemelkedő, hiszen amellett, hogy továbbra is mintegy 10 százalékkal járulhat hozzá a GDP-hez, hatalmas munkáltató, több mint 350 ezer embert foglalkoztat.

Ráadásul a foglalkoztatottak a legszélesebb skálán helyezkednek el képzettségük szerint. A rendkívül nehéznek ígérkező következő időszakban az MSZÉSZ visszatérő, leendő elnöke szerint 3-6 hónapos munkaerő megtartó támogatás vagy pályázat meghirdetése létkérdés lesz.

A külföldi munkaerő iránti igény fokozatosan elcsendesült, miután a hatékonyság a dráguló bérekkel párhuzamosan csökkenő létszámok mellett jelentősen javult, ma már kevesebb ember végzi el ugyanazt a munkát. A munkaerőhiány nem oldódott meg, de már messze nem olyan akut, mint nemrég volt, miközben vészes közelségbe kerülhet a tömeges leépítések időszaka – húzta alá Flesch Tamás.

Kell egy közös gondolkodás, a kormányzati és üzleti gondolkodás uniója, mert a legfontosabb, hogy egyen bevételük az embereknek, hogy ki tudják fizetni a rezsijüket. A vásárlóerő fenntartásával kerülhető el a belföldi turizmus összeomlása. Most fordult a Covid alatti helyzet, újra Budapest turizmusa teljesít jobban, bár vendég számban 15-20 százalékkal még elmarad a 2019-es bázistól.

El kell kerülni az árspirált, sőt, euróban is emelni kell tovább az árakat, mert nem attól lesz több vendég, ha olcsóbbak lesznek a budapesti hotelek.