Művészetek Völgye – egész éves kulturális pezsgést céloznak meg a településvezetők (veol.hu)

Kerekasztal-beszélgetésre gyűltek össze a Művészetek Völgyének helyet adó települések vezetői, hogy tapasztalataikat megosszák a publikummal. A fesztivál 1989 óta működik, és mára országosan elismert, összművészeti fesztivállá nőtte ki magát. A kezdetben három, majd négy település (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti) közösségi együttműködésére épít – a projektek, helyszínek és infrastrukturális fejlesztések a helyiek aktív részvételét igénylik. A beszélgetés koordinátora Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye jelenlegi vezetője volt.

A Völgy évente 2000–3000 programot kínál, zenei, színházi, irodalmi és képzőművészeti eseményekkel, valamint kézműves-, gyermek- programok révén gazdagítva a települések kulturális kínálatát. A fesztivál támogatja a helyi néptánc- és kézműves hagyományokat, valamint alkalmat teremt a kortárs művészeti formák bemutatására is. A résztvevők kiemelték: az egyre népszerűbb kulturális megmozdulás egyre több látogatót, és velük párhuzamosan növekvő számú betelepülő művészt és nyugalomra vágyó új lakót vonz a térségbe. Ennek a növekvésnek gazdasági hatásai is vannak. A látogatószám az elmúlt évtizedben exponenciálisan növekedett. Ez közvetlen bevételt generál a helyi vállalkozásoknak – vendéglátásban, kereskedelemben, turizmusban –, ami néhány településnél majdnem az egész éves jövedelmet biztosítja.

Közös célt fogalmaztak meg az előadáson: A nyári kavalkád mellett az év többi részében is szeretnének vendégcsalogató programokat szervezni, hogy csökkenjen a kitettségük a fesztivál időszakára, így kiegyensúlyozottabb látogatottságot remélnek, és hosszú távon is fenntarthatóvá tennék a helyi kulturális életet. Az elöljárók egyetértettek abban, hogy nehéz kiaknázni a turisztikai szolgáltatásból adódó lehetőségeket, mivel körülményes az idegenforgalmi adó beszedése, de megoldást erre is fognak tudni találni – írja a veol.hu.

A fesztivál hozzájárult a helyi identitás és közösségi öntudat erősödéséhez, újragondolva a falusi tér közösségteremtő szerepét. A helybeliek bevonása (önkéntesek, szervezők, szolgáltatók) aktívabb társadalmi szerepvállalást eredményez, valamint hozzájárul a fiatalok helyben maradásához. A társadalmi mix tágult: a fesztivál idején megjelennek a nagyrészt budapesti és külföldi látogatók, de a települések eredeti lakossága is megtalálja a maga helyét a közös élményekben. Prioritást élvez a szolgáltatáskapcsolás: az egymást erősítő vállalkozások jobban fejlődnek, és ez elsősorban párbeszéddel oldható meg, célzottan és tudatosan – vélekedtek a közreműködők. A fesztivál mint közösségi fejlesztés jó gyakorlatként szolgál más vidékfejlesztési programok számára, remekül összeköthető a Táj-Kapocs Alapítvány területfejlesztési törekvéseivel.