Molnár Árpád: a Balaton túlépítése nem veszély, hanem már meg is történt (Magyar Narancs)

Mi itt, akik végigéltük a rendszerváltás éveit, azt hittük, hogy most jön valami nagy, felszabadító változás, hogy demokratikusabb és átláthatóbb, egyszerűbben követhető rendszer jön, ami az építészetben is meg fog látszani. Nem így történt, és ez nem rajtunk múlott. Megjelentek itt a nagypénzű emberek és gyakorlatilag azt építettek, amit akartak, mindegy, hogy beleillik-e a tájba vagy sem. És ha az elsőfokú engedélyezésnél szakmai szempontok alapján elbuktak a tervek, valahogy megtalálták a kiskaput – fogalmazott a Magyar Narancsnak Tolna megye és Balatonfenyves jelenlegi, Siófok korábbi főépítésze, Siófok és Balatonszabadi egykori polgármestere. 

Nemrégiben tartottam egy előadást az Év balatoni háza című rendezvény egy konferenciáján, és két képpel kezdtem a vetítést. Az egyik egy 1890-es évekbeli fotó volt, amin Szántódnál teheneket fürdettek a Balatonban, háttérben a tihanyi apátság. A másik képen ugyanez a partszakasz volt a Balaland nevű üdülőkomplexummal. A túlépítés nem veszély, hanem már meg is történt. Egy idő után vonzerejét veszti a tó a zsúfoltság miatt

– fogalmazott a lapnak Molnár Árpád.

Kifejtette: ha végigmegyünk az új fejlesztések utcáin például Siófokon, azt látjuk, hogy elszaporodtak a jellegtelen házak, amelyek bárhol lehetnének, de leginkább mediterrán vidéken. Az építéshatóságnak a szabályokat kell betartatni, a szabályok pedig olyanok, amilyenek. Mindenesetre amíg siófoki főépítész volt, a városőröket megkérte, hogy ha építkezést látnak, szóljanak. Kimentek és megnézték, hogy szabályosak-e a munkák. Volt olyan, hogy szabálytalanságot láttak, és szóltak a tulajnak, hogy ne kelljen határozatot hozni, inkább önként hagyja abba, amit csinál, mert a végén úgyis le kell bontania. Megértette. Balatonfenyvesen azért jó főépítésznek lenni, mert ott kicsik a telkek, a kishivatalnokok építettek nyaralót maguknak anno, tehát eleve behatárolt, hogy mekkora házat lehet most építeni, és valahogy azok is érzik a hely hangulatát, akik modern épületet szeretnének. Ott nem találkoztak rossz ízlésű tervekkel – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy még siófoki főépítész volt, amikor 2016-ban kiírtak egy tervpályázatot a sétány rendbetételére. Látták talán, hogy ez így hosszú távon nem fenntartható. Érkeztek is pályázatok, kifizették a díjakat, a pályaműveket kiállították a városházán a Balaton-teremben, és a megvalósítás irányába már nem történtek lépések.

A teljes riport a Magyar Narancs oldalán olvasható.