Miről mesélnének a százéves balatoni malmok? (nonstopbalaton.hu)

A nonstopbalaton.hu olyan őszi kirándulásra invitál a Bakony, malmokban gazadag vidékére és a Balaton-felvidék, valamint a Zalai-dombság legszebb részeire, ahol kis települések rejtett kincseibe lehet bekukkantani, működő, műemlék értékű malmokat felfedezni.

Őseink kitűnően alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz, és sokféleképpen hasznosították a Bakony, a Balaton-felvidék vagy a Zalai-dombság természeti adottságait. A magas esésű, gyors folyamok, patakok mellé vízimalmokat építettek, melyeknek erős kerekeit főként őrlésre, darálásra, hántolásra, kásatörésre és fűrészelésre használták. A 19. századi malomösszeírások azt mutatják, hogy a magyarországi malmok többsége vízimalom volt. De ezeken kívül szárazmalmok és szélmalmok is működtek. Mindezek mára a múlt egy darabjának őrzői, múzeumként, helytörténeti emlékként működnek és évente turisták ezrei csodálják meg őket. Mindegyikük csodaszép természeti környezetben helyezkedik el, így ha felkeresed ezeket a malmokat, akkor a múltidézést egy izgalmas kirándulással is összekötheted.

Tési szélmalom

Virtuális malom-túránkat most a Veszprémtől északra fekvő Jásdtól kezdjük, és egészen a Zalai-dombságig barangolunk, hogy 10 fantasztikus malmot ismerhess meg.

1. Poós Vízimalom, Jásd

A Veszprémtől mintegy 40 percre lévő Jásd és környéke malmokban az egyik leggazdagabb vidék egész Magyarországon. Ennek legfőbb oka a festői szépségű Bakony, amely klímájával és természeti adottságaival lehetővé teszi a gabonatermelést. A Jásd külterületén lévő Poós malom viszont gabonát már nem őröl. Igazi vízimalom, mely meseszép környezetben, a Gaja patak mellett található, már több mint 150 éve. Ha tudna, biztosan sokat mesélne múltjáról, egykori tulajdonosairól és korabeli működésről. Történetét, átalakítását és működését mostani tulajdonosai szívesen elmondják, sőt üzembe is helyezik a malmot. Tekintsük meg a forgó vízkereket és a malom belsejét is! » Bővebb információ

2. Tési szélmalmok és kovácsműhely

Jásdtól mintegy 11 perce található a Bakony legmagasabban fekvő települése, Tés. A tenger szintje felett 461 méter magason lévő fennsíkon vízimalmok hajtására alkalmas ivóvíz nincs, így az őslakosok az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorláiba.

A turisták által igen kedvelt, különleges adottságú településen, hajdanán négy szélmalom is volt. Mára csak kettő (Helt- és az Ozi-malom) maradt fent, melyek népi, ipartörténeti műemlékek. A malmok különlegessége a ma is működőképes belső szerkezet, melyet a Helt-malomban csodálhatsz meg, ha elkéred a malmot nyitó kulcsot a Táncsics Mihály u. 20. alatt működő kovácsműhelyben. A műhely az óriás kulcson kívül, tési iparosok, bognárok, kovácsok, patkolókovácsok emlékét is őrzi. Ha jó sztorikat szeretnél hallani, akkor a kovácsműhely tulajdonosától érdemes kérdezgetni a malomról és a környékről.

A holland típusú Helt-malom belsejében rácsodálkozhatsz a fa- és vasszerkezetek mívességére, amelyek azt üzenik több mint 170 esztendő távolából is, hogy a régi mesterek mindent tudtak, amiről nekünk már fogalmunk sincsen. Ezek a malmok valóban a múlt egy kis darabját őrzik.

A mesebeli szélmalmok látványával úgysem tudsz majd betelni, fotózd le, fogadd meg, hogy még visszatérsz ide, és utána indulj tovább a következő malomhoz, vagy esetleg mássz fel még a malmok közelében lévő, tési Széchenyi Zsigmond Kilátóba, hogy onnan csodáld meg a bakonyi táj szépségét! » Bővebb információ 

3. Plul-malom, Csopak

Következő állomásunk a strandjáról és borvidékéről híres Csopak. Ha strandolásra már nem alkalmas az idő, pincelátogatással még összeköthetjük a múlt emlékeit felderítő malom-kirándulásunkat.

A csopaki Plul-malom a festői Nosztori-völgy 18-19. században működő vízimalmainak egyik legutolsó hírmondója. A falu lakosságának régen két fő foglalkozása lehetett; vagy szőlőtermesztéssel foglalkoztak, vagy a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített malmokban dolgoztak. Az itteni malmokba a 18. században még Somogy megyéből is hoztak gabonát őrlésre. A malmok közül mára már csak az 1910-ben újjáépített Plul-féle malom működőképes. Az újjáépítést Molnár Kálmán – kinek a mai Vígmolnár Csárda alatt is volt a malma – vitte véghez. Mivel lányát Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül, így a malom a Plul családé lett. A malom még az 1970-es években is működött és a berendezés ma is épp. Az ipari műemlékként védelem alatt álló épületben malomipari kiállítás látható. Nézzük meg a malom berendezéseit, a gabona-feldolgozásra használt korabeli eszközöket és persze a malomkereket is, működés közben!

A Csopaki-séd patak vonalán észak felé haladva, a Fenyves utcában Malomipari Kiállítást találunk, a Nosztori-völgy déli kijáratánál pedig láthatjuk még a régi malmok egyikét, melyet mára már Malom Csárdának alakítottak át. » Bővebb információ 

4. Örvényesi vízimalom

Egyedülálló ipartörténeti emléket, a ma is működőképes, felülcsapós vízimalmot őrzi a kedves kis Balaton-parti település, Örvényes. A malom az Örvényesi-séd (Pécsely-patak) partjára épült, annak vizét forgatja, és jelenlegi formáját az 1800-as években kapta.

(Fotók: nonstopbalaton.hu)

A malomról már 1211-ben is említést tesznek, még a török időben sem rombolták le. A népi stílusú molnárházban néprajzi, népművészeti gyűjteményt láthatsz, melyhez felnőttek és gyerekek számára egyaránt élvezetes idegenvezetést is kapsz. Olyan mintha egy tükrön keresztül bepillanthatnál a középkorba. A történet, a régi használati eszközök és a hely hangulata elvarázsol. Nem csoda, hogy a malmot csoportos és egyéni kirándulók ezrei látogatják évente és az osztálykirándulások kedvenc állomása. » Bővebb információ 

Földi Rita nonstopbalaton.hu-n megjelent írása további hat malmot mutat be a térségben, amely itt olvasható. Ezek a: Falumalom Múzeum (Szaller-vízimalom), Kapolcs; Csizmadia Vízimalom és Malomkő Fogadó, Nemeshany; Első Magyar Látványtár – (“Fekecs”) Stankovics-malom, Tapolca; Tapolcai Vízimalom és a Malom-tó; Kotsy-vízimalom, Zalaszántó; Pálos Malom, Zalamerenye.