Másodízben adhatták be igényeiket a vadászatra jogosultak az Országos Vadgazdálkodási Alap pályázati kiírására. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) küldöttgyűlése még decemberben határozott arról, hogy az idei pályázatokra 650 millió forintos keretet különít el. Somogyban jellemzően vadföldi növények telepítésére, őzetetők kihelyezésére, csapdázásra és a vadászterületek vízmegtartó képességének megőrzésére adtak be pályázatokat.
A tavaly ősszel beadott pályázatok kapcsán az OMVK elnöksége januári ülésén 472 pályázat támogatásáról döntött, amelyek támogatási igénye 515 millió forint. A beadott pályázatok közül 93-at utasítottak el formai, vagy szakmai hibára hivatkozással mintegy 61 millió forint értékben. Somogy megyében az idei évre tizenhét vadászatra jogosult harminchat pályázatot adott be, főként vadföldi növények telepítésére, őzetetők kihelyezésére, csapdázásra és a vadászterületek vízmegtartó képességének megőrzésére – mondta el Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei Területi Szervezetének titkára. – A pályázatok eredményeiről folyamatosan értesítik a vadászatra jogosultakat.
Csapdázásra különösen sokan pályáztak
A csapdázásra különösen sokan pályáztak, hiszen a ragadozók olyan problémát jelentenek a vadászoknak, amely leküzdéséhez nem mindig elég a fegyver. – A Somogy Megyei Vadászok Szövetsége már megkapta az értesítést a sikeres pályázatáról – mondta el a Szövetség fővadásza, Kemenszky Péter. – Róka, aranysakál befogására alkalmas csapdák beszerzését tervezzük és két őzetetőre pályáztunk. A csapda nagyon hasznos a vadgazdálkodásban, mert 24 órában kint van a területen. Igaz ellenőrizni kell, de jól használható azoknál a ragadozóknál, amelyeket lőfegyverrel nem tudunk utolérni.
A szőrmés ragadozók és szárnyas kártevők az utóbbi években komoly problémát okoznak a vadgazdálkodóknak, jelentősen túlszaporodtak. A dolmányos varjú, a szarka és a szajkó állománya részben az EU madárvédelmi irányelvei miatt duzzadt fel. – Az uniós csatlakozást követően ezeket a fajokat a fészkelési idejükben időszakos védelemben részesítjük, míg korábban egész évben gyéríthetőek voltak – mondta Kemenszky Péter. – Így, tulajdonképpen csak akkor szabad rájuk vadászni – július 1-től – amikor egy fészekalja fióka felnőtt és kirepült. Ekkorra az év eleji állomány már a sokszorosára nő.
Komoly szakmai kihívás az aranysakál
A másik komoly szakmai kihívás az aranysakál, amely egyrészt nagyon elszaporodott, másrészt roppant figyelmes és nem könnyű terítékre hozni. Ez problémát jelent a Gyótai Vadásztársaság területén is. – A csapdapark fejlesztésére is pályáztunk mind a szőrmés, mind a szárnyas kártevők apasztására – mondta el lapunknak Varga Zoltán, a társaság titkára. – Nagyvadas terület lévén elsősorban a róka és az aranysakál okoz gondot. Utóbbi növekedést is mutat, rengeteg van a területen.
Ezen kívül a társaság sikeresen pályázott vadföld létesítésére is. – Vegyes magkeverékből álló vadföldet szeretnénk létesíteni 30 hektáron – tette hozzá a szakember. – Ezt öt részre, mozaikosan elosztva vetnénk majd el. A Gyótai Vadásztársaság Somogy megyében kiemelkedő a gímszarvas tekintetében, ezért jelentős az állomány létszáma.
Egyrészt a vadkár csökkentése érdekében létesítenek vadföldeket, másrészt az állomány minősége szempontjából sem mindegy, hogy talál-e a szarvas megfelelő táplálékot a területen vagy sem. A két cél megvalósítására összesen másfél millió forintot nyert a társaság – írja a sonline.hu.