Ha megjön a nyár, akkor menetrendszerűen megérkeznek vele a rendszeres késések is a MÁV balatoni vonalaira. De miért törvényszerű mostanában minden nyáron ez a jelenség? Megpróbáltunk utánajárni. A száraz tények felsorolását a Telex újságíróinak balatoni vasúti sztorijaival lazítottuk fel.
„Rokonom a hétvégén érkezett a Balaton északi partjára, a vonaton elromlott a vízöblítés, így nem lehetett a vécéket használni, amit a MÁV úgy oldott meg, hogy a kalauz időnként végigment a kocsikon, és megkérdezte, kell-e valakinek pisilni. Amikor lettek jelentkezők, a vonat soron kívül megállt Velence állomáson, és leszállt az a pár ember, hogy az állomás mosdóját használja. Dolguk végeztével, a vonat indult tovább” – írja a Telex szerkesztőségéből Zsófi, aki mostanában rendszeresen utazik Balatonfűzfőre vagy Balatonalmádiba.
Ha neki nem volt is ilyen extrém kalandja, mint a rokonának, azért ugyanezen a hétvégén az ő, északi parton járó személyvonata is 15 percet késett. Mint írta, Szabadbattyánnál álltak és vártak valamire. Nem derült ki, miért.
Többéves utazói tapasztalat, hogy nyáron a balatoni vonalakon, főleg hétvégén, jobb ha eleve félórás-órás késést kalkulálunk be a vonatozás menetidejébe. Most, amikor hétköznap délben írjuk ezt a cikket, a MÁV térképe szerint 17 balatoni vonatból 10 késik (közülük kettő jelentősebben), pedig ilyenkor aztán igazán nem nagy az utasterhelés. Amikor délután ismét ránéztünk a térképre, akkor is tíz vonatnál jeleztek 6–14 perc közötti késést, két járatnál pedig 15–59 percest.
A cikk folytatása itt elolvasható.