Olvasóink még áprilisban jelezték, hogy markológépekkel irtják a nádast Szántódon, egy Parti villasor utcával párhuzamos partszakaszon. A hatóság megállapította, hogy engedélyezett medertisztítás zajlik, ugyanakkor a hivatalos nádtérképhez képest eltűnt 1450 négyzetméternyi nádas a területről – a Google Earth szerint már közel három éve. A kérdés az eset kapcsán is felmerül, mért nem tudják megakadályozni a balatoni nádirtásokat? Ennek járt utána a hirbalaton.hu. Az utóbbi négy évben több mint duplájára nőtt a Balatonnál a kiirtott nádas területe a korábbi évek adataihoz képest.
Szántód az egyik olyan balatoni település, ahol a “legdurvább” nádirtások történtek az elmúlt években – a felmérést végző szakember beszámolója szerint. A több milliárd forintos állami támogatással épülő BalaLand partszakaszáról például 3742 négyzetméternyi nádas tűnt el az építkezés kezdete óta, de a vizsgálódó hatóságok arra jutottak, nem történt természetkárosítás – szóltak a korábbi híradások.
A szántódi Parti villasor utcai történet tanulságai
A szántódi Parti villasor utca 36-42. számú ingatlanok előtti vízterületen óriási nádas ért ki a partig a korábbi légifelvételek és nádastérképek tanúsága szerint, amiből időközben „kiharaptak” egy jókora „L” alakú részt. Eltűnt a növény az ingatlanok előtt 6-10 méter széles sávban, a 42. házszámú ingatlantól pedig széles átjárót vágtak a nádasba a tó közepe felé. (Szakértő állapította meg, hogy nem magától pusztult a növény, hanem nádirtás történt itt valamikor. Ez azért sem volt nehéz, mert éles derékszögben – ahogy itt látható – sosem pusztul magától a nád. Az irtás pedig azért is káros, mert a megbontott nádasok minősége romlik, ahogy itt is tapasztalható.)
Tavaly nyár végi légifelvétel a szabályos „L” alakban hiányzó nádasról
A légifotón látható, „L” alakú nádhiány sarkában lévő, téglalap alakú telek és ház így néz ki a Parti villasor utca felől (Fotó: hirbalaton.hu)
Az áprilisi szántódi part-menti beavatkozásról a hatóságok részére feltett kérdésekre az a válasz érkezett a hirbalaton.hu-hoz, hogy „nádirtás a területen nem történt, a munkavégzés mind a természetvédelmi, mind a vízgazdálkodási feltételeknek megfelelően, szabályszerűen, érvényes engedélyek alapján történt.”
A területen zajló munkálatokat többször ellenőrizték, már csak a bejelentések miatt is.
Ha alaptalanok a vegetációs időben történt nádirtásról, vízben lebegő madárfészek-maradványokról is szóló beszámolók, Facebook bejegyzések – hiszen a hatósági ellenőrzések erre nem találtak semmiféle bizonyítékot -, akkor is felmerül a kérdés: miért adott ki engedélyt az illetékes vízügy olyan részen történő medertisztításhoz, amely területen az utolsó, és az azt megelőző hivatalos nádtérkép szerint is még védendő minőségű nádas volt?
Ha nincs tettenérés, akkor nincs következmény
Az utolsó hivatalos balatoni nádtérkép 2015-ös légifelvételek alapján készült, tehát a Parti villasor utca közeli irtás ezt követően történt. Az is tudható, hogy az említett részre már pár évvel ezelőtt is kért medertisztítási engedélyt a területen két ingatlanban is érdekelt környékbeli vállalkozó. Amúgy magától értetődőnek tűnik, kiknek állhatott érdekében eltüntetni az ingatlanok elöl a nádat, de „in flagranti” hiányában nehéz a számonkérés.
Idén tavasszal kiderült, hogy a téli nádaratások leple alatt az engedélykérők fele nádast is irtott. Érdemes lenne ellenőrizni a medertisztításra engedélyt kérők esetében is, történt-e hasonló.
Még nagyobb a gond a tóparti nagyberuházókkal, akiknek a tapasztalatok szerint nem jelent problémát bevállalni és kifizetni a jelenlegi bírságokat.
Ha megvan a tettes, akkor sincs visszatartó ereje a büntetésnek
Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője az áprilisi vízvilágnapi online konferencián így beszélt a problémáról, megerősítve a tapasztalatokat, hogy nincs kellő visszatartó ereje a jelenlegi jogszabályoknak és ellenőrzési gyakorlatnak a nádirtások terén:
„Azok a dolgok, amik a nádasban az utóbbi években zajlanak, aggodalomra adnak okot. A jelentősebb ingatlanfejlesztéseknél sorra megjelenik az a probléma, hogy túlterjeszkedik a beruházó, mert útban van neki a nád, és nekiáll szépen szisztematikusan ezeknek a nádasoknak az állományát gyéríteni. Ez jelen pillanatban lehet, hogy nem okoz akkora problémát, de hosszú távon mindenképpen káros folyamat, amit meg kellene állítani.
Hogy mi lenne a jó megoldás? Sokan vagyunk a Balatonon, akik megtesszük a szükséges és tőlünk telhető lépéseket, de miután a vízügyi igazgatóság és a nemzeti park is csak kezelőként, és nem hatóságként van jelen a területen, ezért érdemben nem tudunk eljárni, csak jelenteni az eseteket a hatóság felé. (a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak – a szerk.) Ezek a hatósági eljárások viszonylag vontatottak, és úgy veszem észre, hogy jelentős visszatartó erővel sem rendelkeznek. Egy ingatlanberuházó ezeket a büntetéseket – amiket a hatóság kiszab rá – belekalkulálja a pénzügyi tervébe.
A természet ugyanakkor pusztul, és elképzelhető, hogy hosszú távon ez a vízminőségre is kihat.
A felmérések során nagyjából 1200 olyan, többnyire illegális létesítményt találtunk, ami az összefüggő nádasokat felszabdalja. Nehéz a nádas kezelése ebben a helyzetben. Ideális esetben télen minél nagyobb területen le kell aratni a nádat, hogy megújuljon. Ahol 30-50 méterenként 100-120 méteres bejárók szabdalják fel a nádasokat, ott a nádfenntartást sem lehet elvégezni, ami a nádas gyors degradációját okozza. Ennek következményei már látszanak..” – fogalmazott a kirendeltségvezető.
Jó hírek
Jó hír, hogy egyre nagyobb a felháborodás, és egyre több ember érez felelősséget a Balaton iránt, így már nem hagyják szó nélkül, ha nádirtást látnak. Az is reményekre jogosít, hogy a legmodernebb technikával, 10 centiméteres pontosságú digitális ortofotók készültek tavaly nyár végén a Balaton nádasáról, ahol a legapróbb természetkárosítás, illegális bejáró is beazonosítható. Már csak az a kérdés, mikor lépnek fel ezek ellen érdemben az illetékesek.
A 2015-ös Google Earth fotón még kiért a partig a szántódi nádas..
..a két évvel későbbin már nem
Ma így néz ki a part és nádas közötti nyiladék (Fotó: hirbalaton.hu)