Mi minden történt az észak-balatoni projektekben, ami az OLAF rosszallását kiválthatta?
Közgép, tüzek, bűz, perek, technológiai hibák, ismert tendernyertes – bár más hulladékgazdálkodási nagyprojektekben is kimutathatóak hasonló jelenségek, talán nem túlzás az észak-balatoni esetet állatorvosi lónak nevezni – fogalmaz az atlatszo.hu.
A negyven felettiek biztosan jól emlékeznek az első pillanatra, amikor a rendszerváltás után külföldön járva rácsodálkoztak a különböző színű szelektív szemétgyűjtő konténerekre. Magyarországon ekkortájt kezdtünk ráeszmélni, hogy a hulladékgazdálkodásnak léteznek hatékonyabb módjai is annál, minthogy az összes szemetünket ömlesztve kiöntjük egy nagy mezőre, aztán lesz vele, ami lesz. Évszázadok alatt majd csak elbomlik a tejes zacskó meg a konzervdoboz is… (Igaz, az üvegvisszaváltás és -újrahasznosítás viszont akkoriban is működött, sőt, tulajdonképpen jobban, mint most.)
Az európai uniós csatlakozáshoz közeledve viszont egyre inkább elvárás volt, hogy közelítsünk a fejlettebb módszerekhez, az Unióba belépve pedig ez már kötelező is volt. A cél az, hogy a szimpla lerakás helyett a hasznosítható hulladékokat elkülönítsük, és minél nagyobb arányban hasznosítsuk, vagyis a szelektíven gyűjtött papírt, műanyagot, fémet, üveget el kell juttatni az újrahasznosítást végző szervezetekhez, az égethető hulladékoknak hulladékégetőkbe vagy erőművekbe kell kerülniük, a zöld és konyhai hulladékokat pedig komposztálni kell.
A tagállamok számszerű célokat is meghatároztak maguknak, ilyen például, hogy 2030-ra a településeken keletkező szemét tömegének 60%-át újra kell hasznosítani.
(A fenti ábrából kiderül, hogy 2020-ban az újrahasznosított hulladék aránya Magyarországon 32 százalék volt, ami a 27 európai országot összehasonlítva a 21. helyezés elérésére volt elég.)
Az EU az ilyen korszerű hulladékkezelési rendszerek kialakítását rengeteg forrással támogatta az elmúlt 15 évben Magyarországon is. Ezeken a pályázatokon a fent leírt célokra az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás is sok támogatást kapott. Az OLAF most lényegében azt kifogásolta, hogy a vállalt célok nem valósultak meg a kellő mértékben a támogatott projektekben.
A teljes cikk, ami az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt történetének részleteivel folytatódik, itt érhető el.