“Aki ide eljön, azt elviszem Mézeskalácsországba”– mondja Drótos Gyöngyi, a zalaszántói Mézeskalács múzeum megálmodója. Az, hogy ma már mézeskalács készítéssel tölti a mindennapjait nem mindig volt ennyire egyértelmű.
A zalaszántói Mézeskalács múzeumban a klasszikus mézeskalácsoktól egészen a mai formákig találunk műalkotásokat – írja a helloveb.hu. Nem véletlenül hívjuk őket műalkotásnak: olyan gondosan és precízen készített és díszített süteményekről van szó, amik műtárgyként is megállnák a helyüket. A népi formáj és minták mellett találunk denevért, elefántot, asztronautát, pónit, emojikat és más, modern témákat feldolgozó mézeskalácsokat is, amik felé a fiatalabb generáció is érdeklődve fordul.
A mézeskalácsokat már a régi időkben is ajándékozásra szánták, és közvetítettek velük egy érzést, egy jókívánságot, minden darabnak megvolt a maga jelentése. Egyszóval ezek szimbólumok, ami a népi életvitelben nagyon fontosak voltak. A huszár például a férfiasságot és az erőt szimbolizálja, a hold női jelkép, a baba a termékenységre, a szív pedig szeretetre, a szerelemre utal. Ezek régen a parasztházak szobáiban kaptak helyet a különböző hímzések, falidíszek mellett, egy-egy család élettörténetének részévé váltak. Az emberek már régebben is tudták, hogy a mézeskalács és annak ajándékozása a pillanat története: a sütemény egyszer tönkremegy, az apropó vagy az ajándékozás pillanatában átélt érzések viszont megmaradnak.
Hogy életművét megkoronázza, Gyöngyi nagyon szeretne összerakni egy könyvet a mézeskalács készítés történetéről és szimbolikájáról, de addig is, töretlenül készíti a csodálatos, 150 éves recepten alapuló puszedliket.