Az öt részből álló, hetente jelentkező tanulmánysorozatban bemutatják a meteorológusok többek között, hogy hol, mikor és miért éppen úgy alakulnak ki a zivatarok a Balatonnál. Megtudhatják olvasóink azt is, hogy néznek ki a zivatarok különböző típusai, mi zajlik egy zivatarfelhő belsejében, hogyan jön létre a villámlás vagy miért okoznak szelet a zivatarfelhők. A tanulmánysorozat utolsó részében pedig egy múltba tekintő írással jelentkezünk a Balatonnál előfordult víztölcsérekről, tornádókról. Ami pedig biztosan nem lesz a tanulmánysorozatban: egyenletek, zivataros mérőszámok vagy szakszavak sokasága – arra törekszünk, hogy az ezek mögött lévő tartalmat kicsomagoljuk és közérthető formában mutassuk be. Betekintést nyerhetünk majd a balatoni viharjelző rendszer működésébe is. Szó lesz arról, hogy hogyan történik a zivatarok előrejelzése, mikor és miért villognak a viharjelző lámpák a Balaton körül és miért nem lehetséges mindig tűpontos előrejelzést készíteni.
A Zivatarok a Balatonnál tanulmánysorozat a következő részekből fog állni:
- A balatoni zivatarok kialakulása és típusai (Kurcsics Máté, Szilágyi Eszter)
- A Balaton és a Bakony szerepe a zivatarok fejlődésében;
- Egy balatoni zivatarfelhő élete – kívülről, belülről;
- A balatoni zivatarok veszélyei – villámlás és viharos szél;
- Víztölcsérek a Balatonon.
Zápor és zivatar
„Helyenként zápor, zivatar kialakulhat” – olvashatjuk gyakran a balatoni időjárás előrejelzésekben egy tavaszi, nyári napon. Látszólag egy rövid, lényegre törő mondat, azonban minden szava alapos magyarázatot igényel, ennek hiányában ugyanis komoly félreértések alakulhatnak ki a várható időjárást illetően.
A zápor és a zivatar két külön időjárási jelenség, amelyek azonban sokszor együtt járnak. A zápor (vagy záporeső) csapadéktevékenységet jelent: rövid ideig tartó intenzív csapadékhullás, amely jellemzően tavasszal és nyáron alakul ki a magasba törő gomolyfelhőkből (1. ábra). A zivatar egy villámlással, mennydörgéssel járó légköri elektromos jelenség, amely ugyancsak a magasba tornyosuló gomolyfelhőkben jön létre. Ebben az állapotukban már zivatarfelhőnek nevezünk őket. A záport, zivatart okozó felhőket a levegő erős feláramlása hozza létre, emiatt függőleges irányú kiterjedésük általában hasonló, mint a vízszintes irányú (például 10 km-es átmérő, 8 km-es magasság), tetejük akár 10 km-es magasság fölé, a sztratoszférába is felnyúlhat. A gomolyfelhőkből csapadékhullás már gyengébb feláramlás esetén is előfordul. A villámlás létrejöttéhez már erősebb feláramlásra van szükség, ezért a zivatarhoz a legtöbb esetben zápor is társul. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy villámlás már a csapadékhullás kezdete előtt is kialakulhat. Emellett a zivatarfelhő közelében a csapadékmentes területeket is érheti villámcsapás, illetve ott is hallhatunk mennydörgést. Ezekben az esetekben száraz zivatarról beszélünk. A villámok és az intenzív csapadék mellett a zivatart többször jégeső és viharos szél is kíséri, nagyon ritkán tornádó is lenyúlhat a zivatarfelhőből.
A folytatás, illetve a teljes tanulmány fotókkal és ábrákkal ITT érhető el.