Ma már hivatalosan is berobban a nyár (agroinform.hu)

Ma kezdődik a csillagászati nyár. Június 21-e a nyári napforduló napja, és a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja, mely a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a Földre. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságában, majd itt megfordul, és süllyedni kezd az Egyenlítő felé. A nyári napfordulóhoz köthető Szent Iván éjszakájának ünnepe is – írja az agroinform.hu.

 Mivel a magyarok többsége az északi féltekén él, a magyar nyelv a decemberi napfordulót nevezi télinek és a júniusit nyárinak. Ez azonban nem minden országban van így. A déli féltekén decemberben van nyár, és júniusban tél, így például Ausztráliában a nyári napforduló elnevezést használják télen és a télit nyáron.

A nyári hónapokat három ifjú jelképezte, liliomos sárga ruhában, a Rák, az Oroszlán és a Szűz jeleivel a kezükben. A nyári napforduló jelképe pedig egy kalászkoszorús, meztelen ifjú volt. Régen a nyári napforduló kiemelkedő ünnep volt, olyannyira, hogy Hellászban ekkor kezdték az évet.

 

Szent Iván éjszakája

Habár nem esik egybe, a nyári napfordulóhoz köthető Szent Iván éjszakájának ünnepe is. Szent Iván éjszakája, vagy más néven a nyárközép éjszakája, a június 23-áról 24-ére virradó éjszaka. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván napjához kötődik.

Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el. Finnországban vízen úszó máglyákat készítenek ezen az éjszakán. Az egyház ezen a napon ünnepli Keresztelő Szent János születésének időpontját, amely napon a fény és a világosság győzedelmeskedik a sötétség és a halál felett.

A pogány világban nagy jelentősége volt ennek az ünnepnek. Az ekkor szokásos tűzgyújtás a megtisztulást, és az újjászületést jelképezte. Hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbe táncoltak, és az égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket, hogy bőséges legyen a termés. Akadt olyan vidék is, ahol lángoló kereket gurítottak alá a domboldalakon, szintén a bőséges termés reményében.

A tűz tisztító és gonoszűző ereje miatt volt szokás a Szent Iván napi tűzugrás is. Úgy vélték, ez megvédi a termést és a jószágot a ködtől, a jégesőtől és a dögvésztől. De egészség- és szerelemvarázsló céllal is átugrották a tüzet. Gímesen virágos bodzafaágat sütöttek a tűzön, amit a beteg testrészre tettek, hogy meggyógyítsa azt. A bodzát utána az ágyba vitték, hogy elűzzék vele a bolhákat.

Szent Iván napjához kapcsolódó időjárási megfigyelés, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint amilyen ezen a napon van. Úgy vélik, ekkor kell elvetni az őszi répát és retket, valamint Szent Iván napján kell leszedni a gyógynövényeket is.