A Balatoni Múzeum dr. Lovassy Sándor hagyatékát őrző egysége jelentős mennyiségű és kimagasló értékű dokumentumegyüttessel gyarapodott idén. A felajánlás azért is jelentős, mivel a múzeumalapító természettudós magánéletéről, családjáról kevés okirat ismert, és tudományos munkásságának öröksége néhol hiányos. A Balaton tudósának emlékét Keszthelyen Németh Péter múzeumpedagógus, igazgatóhelyettes is ápolja.
A Lovassy családfa minél pontosabb megrajzolása, a leszármazottak felkutatása segít a Lovassy-kultusz fenntartásában, erősítésében, valamint lehetőséget teremthet olyan, máig ismeretlen vagy töredékesen ismert, Lovassy Sándor tudományos munkásságához köthető dokumentumok napvilágra kerülésére, amelyek a tudós szakmai munkájáról még pontosabb képet adnak, s elősegíthetik napjaink kutatómunkájának eredményességét, mondta a zaol.hu-nak Németh Péter a Balaton tudósának a múzeumba került tárgyai kapcsán.
Az 52 tételt számláló tárgyegyüttest Tóth-Mangold Ágnes, Lovassy Sándor ugyancsak Sándor nevű unokájának keresztlánya ajándékozta a múzeumnak. A felajánlott tárgyak között van: festmény, több anyakönyvi kivonat, számos egyéb személyügyi okirat, néhány személyes dokumentum és nagyon sok fénykép.
Németh Péter korábban számos írást publikált Lovassy Sándorról, ezekből kirajzolódik, hogy „Lovassy Sándor magánéletéről keveset tudunk. A rendelkezésre álló különféle életrajzi források közül a Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona (2018.) az, amelyik – noha csak egy fél mondattal, de – említést tesz házasságkötéséről és első fiúgyermeke születéséről”.
A madártojásgyűjtés s a vele kapcsolatos szabadban való tartózkodás szenvedélye, már mint első osztályos diákot magával ragadott
– írta önéletrajzában. Hatvan évet élt a Balatonnál, így annak első madártani kutatásai az ő nevéhez fűződnek. Tudományos munkái teremtették meg a Balatoni Múzeum természettudományos gyűjteményének alapjait. A Gazdasági Akadémia tanári, majd igazgatói posztját is betöltött tudós élete több mint 40 évét szentelte a múzeumügynek, ebből az időszakból 20 évet a Balatoni Múzeum vezető tisztségében töltött.
Lovassy Sándor (1855–1946) a kor egyik kiemelkedő ornitológusa, zoológusa volt, ma is úgy tekintünk rá, mint a magyar zoológia meghatározó alakjára. Sokat kutatott az Ecsedi-lápon (amit a későbbiekben lecsapoltak, mára nyoma sem maradt), amelyről átfogó művet is publikált. Később a Balaton-kutatás egyik úttörőjévé vált, amit számos publikációja is bizonyít, írta róla 2024-ben Haraszthy László természetvédelmi ökológus, a WWF Magyarország korábbi igazgatója, későbbi helyettes államtitkár, majd szakállamtitkár.
Lovassy a kor gyakorlatának megfelelően tojásgyűjtéssel is foglalkozott. Az 1891-ben Budapesten tartott II. Nemzetközi Ornithologiai Congressusra a Természettudományi Múzeum gyűjteményét felhasználva kiállítást rendezett, amelyen bemutatta az ott található fészekaljakat. Akkoriban még a szakemberek sem nagyon ismerték a madarak tojásait, ezért nem csoda, hogy a kiállítás hatalmas sikert aratott – emlékeztetett Haraszthy László, hozzátéve: Lovassy Sándor nem tartozott a szerencsés gyűjtők közé. A Magyar Természettudományi Múzeumban elhelyezett tojásgyűjteménye 253 fészekaljból állt, ám ez az 1956-os forradalom idején megsemmisült. A múzeum katalógusa viszont csodával határos módon fennmaradt, így pontosan tudjuk, hogy a kollekció milyen madarak fészekaljaiból állt.
A Balatoni Múzeumban lévő, Lovassy Sándor által összeállított tojásgyűjteményben 104 madárfaj tojásai találhatók, amelyek együttesen több mint 300 fészekaljat képeznek. Sajnos itt is a balszerencse kísérte a tudós munkásságát, mert bár maga a gyűjtemény fennmaradt, annak katalógusa legnagyobbrészt megsemmisült.