Szentélyerdők nyilvántartására tesz kísérletet a World Wide Fund for Nature (WWF) Magyarország, a természetvédő szervezet célja ezek megóvása a rongálástól és a felhasználástól.
étezik-e Magyarországon őserdő, ahol egyetlen fára sem emeltek fejszét az elmúlt évszázadokban? Láthatunk-e még erdőben 150-200 éves fákat? Ha igen, hol lehetnek? Hogyan működnek és miért értékesek? – ezeket a kérdéseket sorolja a WWF Magyarország Szentélyerdő weboldalán, melyet a welovebalaton.hu vett észre.
A szentélyerdő szóra még nincs egyértelmű definíció, de a kifejezés bevezetésével a szervezet az ország olyan területeit mutatja be, ahol több száz éves fák és természetes működést mutató erdőmaradványok élnek. Céljuk ezzel az, hogy számon tartsák, ezáltal pedig megvédjék ezeket az erdőket a felhasználástól, beavatkozástól. A WWF Magyarország kérésére egy erdészekből és ökológusokból álló csoport dolgozta ki azokat az irányelveket, amelyek alapján azonosíthatók az ország természetvédelmi szempontból kiemelten értékes erdői, ezek legjeit szentélyerdőknek is nevezhetjük.
A weboldalon egy térkép is helyet kapott, amin zöld fák jelölik a különböző szentélyerdőket. A Balaton-felvidék területe az ország egészét nézve az egyik legsűrűbb terület, itt több mint 10 ilyen erdőt is találunk, például Szigliget mellett, Öcs és Pula között, a Tihanyi-félszigeten, Herendnél és Zircnél is.
A Balaton-felvidék környékén jelzett szentélyerdők:
- Tátika ősbükkös (Zalaszántó közelében)
- Majális-domb (Szigliget)
- Padragkút
- Pulai-erdő
- Vöröstói Gyertyános
- Örvényesi-erdő
- Szarkádi-erdő (Tihany)
- Szentgáli-tiszafás
- Veszprémfajszi Világos-erdő
- Öreg-Szarvad-árok (Bakonyszücs)
- Som-hegy (Bakonybél)
- Márkus szekrénye (Tés)
- Burok-völgy (Isztimér)