Ha azt mondjuk, Csopak, a többségnek a Balaton északi partján fekvő település ugrik be elsőre, holott az 1200-as években ugyanezen a néven jegyeztek egy községet a déli parton. Somogyvámos külterületén a romantikus pusztatemplom romja emlékeztet rá, hogy egykor itt település állt. Aztán jöttek a török hadak.
Aki manapság arra járna, persze már hiába keresné ezt a települést: az egykori déli Csopak a török háborúk alatt teljesen elnéptelenedett, és ma már csak híres pusztatemplomából maradt romjai emlékeztetnek a létezésére. Legalábbis az évtizedekkel ezelőtti ásatást vezető Valter Ilona szerint.
Az 1968-as ásatásokból kiderült, hogy az évszázadok során többször is átépítették a téglatemplomot, így mind a stílusa, mind a mérete változott. A Magyar Nemzet archívumában található régi cikkben Ludwig Emil így fogalmaz: „..csupán elvétve látni ilyen fejlett építéstechnikát, a „falusi gótikát” messze megelőző színvonalú szerkesztést és formát az Árpád-kori Magyarország templomain.
Kozák Károly régész szerint a késő román, kora gótikus toronytípus leginkább a 13-14. századi rend birtokain fordult elő, és ez alátámaszthatja azt a halovány feltételezést, hogy egykor templomos lovagok „tevékenykedtek” a somogyi tájon (előttük a pannonhalmi bencések birtokai terültek itt el). A négyszög aljú, nyolcszög tetejű torony, a nyugati fal és a félköríves szentély érintetlenül maradt, az imaházak azonban mára összeomlottak.
Nem véletlen, hogy itt létesült falu, hisz egy fontos, a Dráva vidékét a Balatonnal összekötő kereskedelmi út haladt erre. A 12. századi építmény több célt is szolgált az egykori településen: amellett, hogy minden nap itt szólalt meg a harang, magas ablakaiból könnyen kiszúrhatták az ellenséges hordák közeledését, a masszív falak között pedig meghúzódhatott a falu népe harc esetén. Egy helyi legenda szerint valaha ez az épület volt Koppány székhelye is, akinek gyermekét, Kupát aztán befalazták a templom egyik oldalába.
(Fotó: Csudai Sándor/We Love Balaton)A rom a mai napig fontos jelentőséggel bír, a Krisna-völgy mellett ugyanis a pusztatemplom is felel Somogyvámos virágzó turizmusáért: a rom és az egykori falu túráknak, falunapoknak, összejöveteleknek, koncerteknek, sőt esküvőknek és miséknek is otthont ad minden évszakban.
(Fotó: Csudai Sándor/We Love Balaton)Pár éve így nyilatkozott a rom állapotáról Dékányné Károly Marianna somogyvámosi polgármester a National Geographicnak: „A torony védett, ezért érdemben csak a Megyei Műemlékvédelmi Hatóság tehet érte. Amiért viszont mi felelünk, az az odavezető út, valamint környezetének rendben tartása. Ez sem egyszerű feladat, hiszen óriási földterületen található, ami ráadásul egyelőre magánkézben van. Állapotát leginkább az időjárás viszontagságai veszélyeztetik.”
(Fotó: Csudai Sándor/We Love Balaton)Amennyiben valaki meg szeretné látogatni a templom és az imaház maradványait (érdemes, ugyanis a Balaton egyik legromantikusabb pontjaként tartják számon), Somogyvámost kell célba venni, melytől délnyugatra, a Dunajka-fennsíkon (azon belől az Ihász-dűlőn) elterülő kukoricás közepén magasodik a célpont. Turistaút is vezet ide, Somogyvámosból a sárga sávon lehet idesétálni – a welovebalaton.hu cikke szerint.