Küszöbön az új Balaton-parti szabályozás társadalmasítása – várhatóan 8 napig fog tartani

A Balaton-part jövőjét meghatározó új vízparti szabályozás megszületése hamarosan finiséhez érkezik. Mivel várhatóan csak igen rövid idő – 8 nap – áll majd rendelkezésre a kormányrendelet-tervezet társadalmasítására, a HírBalaton megkérdezett egy szakértőt, mire kell figyelni az új jogszabály társadalmasításakor. 

 

A Balatoni Szövetség márciusi ülésén dr. Borbély Sarolt, az ÉKM kormányrendeletet előkészítő főosztályának vezetőjeként azt a tájékoztatást adta, hogy a Balaton-part új szabályozásáról szóló Vízparti Terv tervezet környezeti értékelésének lezajlott társadalmasítását követően kerül majd sor a teljes jogszabály társadalmasítására, ami várhatóan csak 8 napig fog tartani.

 

Mi az a BATÉK és a Vízparti Terv?

A Balaton-part új szabályozási előírása lesz a BATÉK (a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet), amelynek térképi megjelenítése, melléklete a Vízparti Terv. Az állampolgári véleményalkotáshoz kért segítséget hírportálunk a területi tervezésben jártas szakértőtől, Huszár Szilviától.

 

A társadalmasításkor derül ki a lényeg

A szakértő kifejtette, a március végéig lezajlott környezeti értékelés, a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, valamint a BATÉK-tervezet lakossági véleményezésének eredményei a végső, legalább nyolcnapos társadalmasítási szakaszban válhatnak láthatóvá. Ekkor derül ki, mely lakossági és szakmai javaslatokat építette be a minisztérium, és melyeket nem – ez lesz az utolsó alkalom a nyilvános véleménynyilvánításra az új rendelet elfogadása előtt.

A 2010. évi CXXXI. törvény értelmében a kormányrendelet tervezet legalább nyolc napra történő társadalmasítása kötelező. A jogszabálytervezet nyilvánosságra hozása várhatóan ezen az oldalon történik meg: https://kormany.hu/dokumentumtar?categories=2&ministry=26&limit_rows_on_page=8&limit_page=0

 

Több mint tízéves csúszás – súlyos következményekkel

A Vízparti Terv elkészítése már több, mint egy évtizede húzódik – mutatott rá a szakértő. Mint kifejtette, a jelenleg is érvényben lévő vízparti szabályozás (TNM rendeletek) még 2004–2006. között léptek hatályba, az akkori 2000. évi CXII. Balaton-törvény pedig tízéves felülvizsgálatot írt elő. A késést némiképp árnyalja, hogy az elfogadott 2018. évi CXXXIX. törvény nem kötötte határidőhöz az új – akkori nevén Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási – terv elkészítését. A késés okai pedig vélhetően összetettek.

Véleménye szerint a csúszás következményeként a partmenti közösségi funkciók visszaszorultak, miközben a magánhasználatú ingatlanok aránya növekedett, zöldfelületek csökkentek, amik jelentős társadalmi és környezeti veszteségeket okoztak ebben a pár évben is.

A 2018. évtől sorozatban megjelenő új építésügyi jogszabályok − 2018-ban a területrendezési törvény, majd 2021-ben a településtervi korm. rendelet, a 2023-ban az új építészeti törvény, majd a területfejlesztési törvény, 2024-ben az OTÉK helyett az új TÉKA – nem pótolták a még hatályos 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet, az ún. balatoni OTÉK tartalmi hiányosságait és nem teremtették meg maradéktalanul az összhangot sem.

Elmaradt továbbá a tervezés és jogalkotás több fontos fázisa. Nem készültek el egyidőben és teljességgel a Balaton vízparti terv területi hatálya kijelölésének szempontjai, a terv tartalmi követelményei és készítésének részletes szabályai. Ennek hiányában a Balaton Vízparti területrendezési tervet nem hozták nyilvánosságra és nem egyeztették a hatályos jogszabályok által támasztott követelmények alapján, amely megalapozó dokumentumként kellene szolgáljon a BATÉK-hoz.

Külön aggályosnak nevezte, hogy a környezeti vizsgálat sem a területrendezési tervet vette alapul, a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, hanem csupán a BATÉK Korm. rendelet tervezetét.

 

Az egyeztetésekről

A 2019-ben először, majd 2024 nyarán és legutóbb, a 2025 márciusában nyilvánosságra kerülő Vízparti Terv tervezési folyamata során a HírBalaton folyamatosan beszámolt a fejleményekről:

  • a minisztériumi tájékoztatásokról,
  • a Balatoni Szövetség és más szakmai szervezetek,
  • civil szereplők, valamint
  • a part menti települések polgármestereinek véleményeiről.

Bár az érintettek elismerték a terv aktualizálásának szükségességét és egyes szigorúbb szabályozási javaslatát, azonban több hiányosságra és szabályozási ellentmondásra is utaltak, amelyekre a minisztérium időszakosan, nyilatkozatok formájában reagált.

A szakértő rámutatott, hogy az eddigi egyeztetések a BATÉK-ról, mint kormányrendelet tervezetről nem voltak kötelezőek a jogszabályok szerint, a döntéshozó önként határozott így vélhetően a nagy érdeklődésre való tekintettel. A beérkezett véleményekről, valamint az ezekre adott válaszokról nem készült nyilvános összefoglaló − jogszabály nem teszi kötelezővé a jogszabály tervezetek önként vállalt egyeztetésénél − ami nehezíti a tervváltozatok összehasonlítását. A helyi civil szervezetek által többször kért közvetlen párbeszéd a terv véleményeztetése során nem jött létre. A nevezett 2010. évi CXXXI. törvény stratégiai partnerség keretében ugyan lehetőséget ad közvetlen egyeztetésre akár civil szervezetekkel is, azonban ennek híján a civil szervezetek az önkormányzatokkal történt egyeztetésekbe kapcsolódtak be, ahol tudtak.

 

Jelentős tartalmi és formai módosulások

A terv számottevően módosult a 2019-es első nyilvános megjelenése óta, mind tartalmában, mind megjelenésében. A változások követése azok számára is nehézkes lehet, akik követik a jogszabály alakulását legalább a maguk szempontjából. A szakértő javaslata szerint a dokumentum véleményezése során továbbra is javasolt a most is hatályos vízparti szabályozással, az úgynevezett TNM rendeletekkel való összevetés. Ezeket itt lehet elérni: Balaton vízpart-rehabilitációs tanulmányterv.

A részletesebb háttéranyagokat egyik korábbi cikkünkben ajánlottuk.

 

Mit tartalmaz majd a társadalmasításra szánt csomag?

A 2025 márciusában lezajlott egyeztetés alapvetően a környezeti értékelés és a Natura 2000 hatásbecslés véleményezésére terjedt ki, azonban kapcsolt dokumentációként a BATÉK is véleményezhető volt. Az ezekre érkező észrevételek, valamint a közigazgatási egyeztetések eredménye alapján készül el a kormány elé beterjesztendő verzió. Ezzel egyidőben a társadalmi egyeztetés során a minisztérium jellemzően az alábbi dokumentumokat teszi közzé:

  • a kormányrendelet-tervezet teljes normaszövegét és mellékleteit,
  • rövid, általában egy-egy oldalas tartalmi összefoglalót és indoklást,
  • valamint a hatásvizsgálati összefoglaló lapot (nem tévesztendő össze a környezeti vizsgálattal).

 

A közzétett dokumentumok várhatóan nem teszik lehetővé a jogszabály módosításának pontos nyomon követését, ha azt nem egységes szerkezetben közlik (változáskövetővel). (Esetleg a környezeti értékelés, és a Natura 2000 hatásbecslés új változata visszamutatásra kerül és ennek alapján a visszacsatolások a BATÉK tervezetében felfedezhetőek lesznek.) A jogszabály végleges tartalmáról az előzmények tükrében nehéz átfogó képet alkotni – hangsúlyozta a szakértő. Az egyes véleményezők csupán a normaszöveg átböngészése során szembesülhetnek azzal, hogy korábban megfogalmazott javaslataik beépültek-e a rendeletbe, vagy sem. Az egyéb véleményeket és azok foganatosítását azonban nem látják. Az észrevételekről történő visszajelzés rendszerszintű hiánya pedig tovább gyengíti a tervezés és egyeztetés átláthatóságát az előkészítési szakaszban – véleményezte.

A most soron következő társadalmasításkor viszont a visszajelzés már valamelyest kötelező:  „a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz. A jogszabály előkészítéséért felelős minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli” – áll a 2010. évi CXXXI. törvényben.

Amint ismertté válik a társadalmasítás időpontja, jelezzük a hírportálunkon.