Különleges vasútállomás újulhat meg a Balaton északi partján (welovabalaton.hu)

Pár évvel ezelőtt eltűnt a Balatonkenese-Üdülőtelep vasúti megállóhely, pontosabban nevet váltott: Csittényhegyre nevezték át. Az utazóközönség kissé értetlenül állt ez előtt, ugyanis az Üdülőtelep megnevezés évtizedek óta élt. Kiderült, a Kenese-Akarattya válás miatt kellett megváltoztatni a településhatár akarattyai oldalára került megálló nevét. 

Archív források és némi levéltári kutatás után foghíjasan ugyan, de sikerült rekonstruálni a csittényhegyi megálló történetét – olvasható a welovebalaton.hu összefoglalójában.  A kissé arrébb lévő 189 méteres magaslat Balatonakarattyán tornyosul a tó fölé, a vonatról onnan ismerhetjük meg, hogy nem látjuk. Ugyanis a vas- és bronzkori leletekkel is büszkélkedő domb alá fúrták a 29-es vonal egyetlen alagútját (amit a mostani villamosítás miatt átépítenek, hogy elférjen benne a magasfeszültségű vezeték).

A portál számba veszi a megálló történetét: a Sió-csatorna zsilipjének 19. századi kiépítése után lejjebb eresztették a Balatont, a vízszint szabályozhatóvá vált. Ezzel ártéri területek kerültek stabilan szárazra, a Balaton nem jött ki többé a kenesei-akarattyai löszfalakig. Megindultak a felparcellázások és beépítések a századfordulótól, a folyamat az 1920-as évektől gyorsult fel. 1925-ben épült fel a Csittény-hegy alatt a Fővárosi Üdülőtelep, ahol 1934-ig csak a főváros alkalmazottai nyaralhattak (utána nyitották meg a nagyközönség előtt). Az üdülő saját hajókikötővel és vasútállomással rendelkezett egy korabeli leírás szerint, bár utóbbinak eleinte nem volt épülete, csak egy őrház jelezte a megállót. Az északi parti vasútvonalat 1909-ben nyitották meg, de ekkor még nyoma sem volt a Fővárosi Üdülőtelepnek. A telep létesítése miatt azonban meg kellett oldani a közlekedést, 1928-ban megállót jelöltek ki azonos néven. Négy évvel később, 1932. június 15-én kapta meg a felvételi épületet. 1949-ben kapta meg az üdülőt a Honvédség, azóta a katonáké az épületegyüttes. Ekkor kellett a nevet is megváltoztatni, 1950-től hívták Balatonkenese-Üdülőtelepnek. Ez az év a háború sújtotta felvételi épület szempontjából is fontos volt: május 13-án ugyanis átadták a tönkrement épület máig látható utódját, amit a MÁV Igazgatóság Építési és Pályafenntartási Főosztály, D.IV. Magasépítési osztálya Heumann Nándor vezetésével készített 1947-ben. Az akkori áron 198 ezer forintért felépített épület esetén még a kiépülő szocializmus közepette is fontos kikötés volt a vasút részéről, hogy almádi vöröskőből épüljön.

A most zajló nagy északi parti felújításokba  Csittényhegy megállója is beleesik. Egy korábbi hír szerint többek között Akarattya, Kenese vagy épp Fűzfő állomásépületeivel együtt ezt is renoválják, komfortossá és akadálymentessé teszik – adja hírül a welovebalaton.hu.