Közterületet zárt le magának négy szálloda a Balaton-parton, Siófok most próbálná újra megnyitni (Magyar Narancs)

Siófokon van a parti sétánynak egy szakasza, amely közterületnek számít, az ott lévő négy szálloda mégis lezárta a nagyközönség elől. Az önkormányzat egy előterjesztés nyomán elkezdte beleásni magát az ügybe, és érdekes dolgok derültek ki – írja a magyarnarancs.hu

Lengyel Róbert polgármester jogi elemzést kezdeményezett, „hogy a jelenlegi szerződéses konstrukció akkor, a megkötés időpontjában a jogszabályi feltételeknek megfelelt-e, illetve van-e és milyen lehetőségünk arra és milyen áron, hogy mégiscsak megnyissuk a közforgalom előtt ezt a partszakaszt”.

Az áprilisi ülésen ismertették a hivatal jogászainak nem egységes, hanem többségi véleményét, amely szerint talán mégsem jogszerű a szolgalmi joggal lezárás. Bardóczi Anita ex-rendőr-jogász alpolgármester abbéli aggályának adott hangot, hogy elévülés okán talán nem is lenne esélye a városnak visszaperelni jogsértően elvett területét. Mivel a hivatal jogászai nyilvánvalóan nem járatosak az ilyen peres ügyekben, a testületi tagok abban maradtak, hogy külsős, hozzáértő ügyvédet kérnek fel jogi szakvélemény írására.

A lezárt partszakasz (Fotó: Magyar Narancs)

A szakvélemény elkészült, a polgármester augusztus 25-i posztjában így foglalta össze az ügyet:

„A szállodasoron van 4 olyan szálloda, amelyekhez a part felőli oldalon, egészen a vízig lekerített területek tartoznak. Ezek a területek részben olyanok, amelyek úgy egyébként az önkormányzatunk tulajdonában vannak és le nem zárható, forgalomképtelen közterületek. Lennének…

Mert már évtizedek óta mégis csak le vannak zárva és nem a közösségünk, hanem – használati/szolgalmi joggal terhelten – kizárólag egy szűkebb réteg, jelesül az érintett szállodák vendégei használhatják azokat.

A képviselő-testületünk pénzügyi bizottságának egyik kültagja hívta fel a figyelmünket anno arra, hogy valami ott sincs rendben. Ennek alapján kezdett el a hivatalunk kutakodni az előzményeket illetően és hívta fel aztán jegyzőnő is a figyelmemet jogsértés-gyanúkra.”

Lengyel RÓbert posztjából kiderült, hogy valamikor az érintett négy szálloda egy tulajdonosé, a Pannónia Rt.-é volt, majd a Pannónia – mielőtt eltűnt volna a színről –, külön-külön eladta ezeket a szállodákat a mostani tulajoknak, természetesen az „örök érvényű” szolgalmi/használati jogokkal együtt. Tehát az új tulajok, vélhetően jóhiszeműen, a lezárt és kizárólag a vendégeik számára fenntartott parti területekkel együtt vették meg a hoteleket és fizették ki a vételárakat.

Lengyel hozzátette, hogy nem tudni, hogy pontosan mikor is kerültek az ott lévő területek lekerítésre és milyen körülmények között, 2005-ben viszont a város szerződött a Pannóniával, ingatlan csereügylet és önkormányzati ingatlan területek szolgalmi-használati joggal való megterhelése, valamint a területek lezárhatóságának fenntartása tárgyában, a cég 150 millió forintot fizetett a városnak „megváltásként”.

„A fő probléma pedig az, hogy olyan városi ingatlanokat terheltek meg, amelyeket nem lehetett volna. Mert városi tulajdonú közterületek, mert mint ilyenek, forgalomképtelenek is (vagyis törvényesen sem eladni, sem pedig pl. szolgalmi joggal megterhelni nem lehet őket), azaz ilyen jellegű szerződésnek még csak tárgyai sem lehettek volna. Ezen ismeretek birtokában kértem fel egy ingatlan ügyekben jártas ügyvédet és kértem tőle konkrét jogi szakvéleményt. Most már ez is elkészült és igen érdekes megállapításokat tesz” – írta a polgármester.

A felkért külsős ügyvéd Lengyel Róbert tájékoztatása szerint arra jutott, hogy 2005-ben az akkori jogszabályok is kifejezetten megtiltották, hogy forgalomképtelen önkormányzati ingatlan megterhelésre kerülhessen, viszont sem az akkori polgármester, sem pedig az akkori jegyző nem észlelték ezt a törvénytelenséget, illetve a szerződést ellenjegyző ügyvédek is szemet hunytak a jogsértő jogügylet felett, illetve a földhivatal ügyintézőjének sem tűnt fel mindez, így végül a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba is bekerülhetett a teher.

„Most pedig itt állunk mi, mai városvezetők, akik szeretnénk a törvényes kereteket ez ügyben is visszaállítani, de akadályokba ütközünk” – foglalta össze Lengyel Róbert, aki abszurdnak nevezte a történteket.

 

Az előkerült levél

Egy iratbetekintés során ugyanakkor a földhivataltól bekért iratok között előkerült egy olyan levél, amely valószínűleg véletlenül került a szolgalmi jog bejegyzésének jogosságát alátámasztó iratok közé:

ezt a levelet a hotelcég vezetője írta, és arról szól, hogy miután sajnálatukra nem vásárolhatják meg a parti részt, javaslatot ad a törvény kijátszására, mégpedig szolgalmi jog bejegyzésével.

Ez azért érdekes, mert az akkori Polgári Törvénykönyv szerint is „semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek”.

A polgármester ezután gondoskodott arról, hogy második körben a teljes iratanyagot megkapja a szakvélemény adására felkért külsős ügyvéd, és elrendelte a további irattári kutatást, ami eredménnyel járt.

A csereügyletet még az előző  polgármester idejében kötötték, rekord gyorsasággal. Az előkerült levél 2004. szeptember 6-i keltezésű, Tóth Lajos akkori főépítész jogszerűségi aggályokat fogalmazott meg szeptember 20-án, 23-án viszont némi módosítással átment a szakbizottságokon az előterjesztés, és 27-én már el is fogadta a testület. Az ügylet földhivatali bejegyzése 2005 májusában történt.

A szállodák tiltakoztak

A polgármesteri hivatal idén július 5-én egyeztető tárgyalásra hívta a szállodák jelenlegi tulajdonosait, akik meglehetősen hevesen tiltakoztak az ellen, hogy esetleg meg kell szüntetniük a jogsértő állapotot. Egyesek „fenyegető hangnemet” emlegettek, mások munkahelyeket féltettek attól, hogy a szálloda előtt nem szállóvendégek is járhatnak. Ekkor azonban még nem volt ismert a később előkerült levél.

Az új jogi szakvélemény ismeretében hamarosan újra összehívják a szállodák képviselőit. Lengyel Róbert polgármester lapunknak azt nyilatkozta, hogy megpróbálnak egyezséget elérni velük, de ha szép szóval nem megy, akkor perelni fognak. Bár Lengyel ezt nem említette, a város adminisztratív eszközökkel, például adóemeléssel is megpróbálhatná rászorítani a partmenti cégeket a területek megnyitására.

A város turisztikai vonzerejét ugyanis lényegesen növelné, ha a kikötőtől több kilométeren át végig lehetne sétálni a Balaton partján. Ezt keleti irányba ez a négy szálloda akadályozza, nyugati irányban a Hotel Azúr és néhány más létesítmény.

A szállodáknak ráadásul nem is feltétlenül lenne hátrányos, ha ki kellene nyitni az eddig lezárt szakaszt, alig van ugyanis közvetlen parti étterem, bár, presszó a városban, és ez akár jövedelmező versenyelőny is lehetne számukra. Egy közeli hotel étterme például egész évben frekventált hely, annak ellenére, hogy az épület és a part között út, parkoló és sétány van – írja a Magyar Narancs.