Így alakul Csopak eladott állami kikötőjének a sorsa

Csopakon 230 méter hosszan kőszórást tervez a vízbe az állami (Bahart) kikötőt pár éve megvásárló Abronits Róbert üzletember cége, amiről az önkormányzatnak nem szóltak. A Balaton-parti település polgármestere szerint, ha megkérdezik az önkormányzatot, biztosan nem fogják támogatni egy gigakikötő megépítését, ám egy kisebb fejlesztést el tudnak képzelni – írja a 24.hu.

.
Régi elektromos kábeleket cserélnek a volt Bahart-kikötő egy részén Csopakon. „A tulajdonos szépítgeti a területet, a környezetet próbálja javítani” – mondja az építésvezető. A település vezetője, Ambrus Tibor külső szemlélőként figyeli az eseményeket, érdemi ráhatása nincs az építkezésre, miután az állam néhány évvel ezelőtt magánkézbe adta az értékes vízparti területet.

2020-ban a Bahart reorganizációjakor a balatoni önkormányzatok képviselői közül egyedül a csopaki településvezető nem írta alá azt a megállapodást, amely a kikötő jelenlegi területének használatát szabályozta volna. Eszerint – bár 25 évig ingyen használhatták volna a kikötőt – úgy osztották volna ketté a területet, hogy csak a móló maradt volna Csopak használatában, a kikötő előtti vízparti, közpark besorolású rész nem.

Balatonakali, Balatonkenese, Balatonudvari meg tudta venni a kikötőt, mi nem. Ennek egyetlen oka van, hogy nekünk nem ajánlották fel. Mást tervezett vele a Bahart, ezt mindig is eladásra szánták. A másik három településen ugyanis csak a Bahart-hajók tudtak kikötni, ellentétben Csopakkal ezeken a helyeken nem voltak vitorláskikötési lehetőségek. Nálunk lehet egy magánkikötőt építeni. Nekünk egy négyméteres, közforgalom elől el nem zárható csík volt felkínálva. Mivel ez egy összefüggő terület, mi az egészet akartuk. Ezt a négyméteres csíkot kaptuk volna meg 25 évre a közforgalmi hajózás biztosításával, a közparkot akkor is eladták volna. Ha ezt aláírom, akkor a fejemet a hurokba rakom

– idézi fel a pár évvel ezelőtti történéseket Ambrus Tibor.

A Bahart-közgyűlésén egyébként az összes önkormányzat az állami vagyon kiárusítása ellen szavazott, viszont a többségi tulajdonos állam az eladás mellett tette le a voksát. Az önkormányzat természetesen meg akarta szerezni az értékes területet, azt akarták, hogy ez egy közpark maradjon. Végül kiírták licitre a kikötőt, „Csopak is bejelentkezett becsületesen. 54 millió forintra volt kiírva, de hamar kiderült, hogy ez már nem a mi terepünk. Összesen körülbelül 40 pályázó volt, 700 millió forint felett pedig még hárman voltak versenyben” – elevenítette fel a polgármester a terület magánkézbe kerülésének történetét.

Én az eladás ellen emeltem fel a szavam. Az már szinte mindegy, ki vette meg. Itt az állam a fő bűnös, amely szerintem jogsértő módon eladott egy közparkot egy magánembernek. Egyébként, ha nagyon őszinte vagyok, Abronits úrral eddig komolyabb gondom nem volt. Egyszer találkoztunk, nehéz rá bármi rosszat mondanom. Én a helyzetnek nem örülök. Illetve most annak, hogy nem tájékoztattak arról, hogy egy 230 méteres kőszórást terveznek a vízbe.

Többen azzal támadják a polgármestert, hogy nem akadályozta meg kisajátítással, hogy a terület magánkézbe kerüljön.

Miért nem sajátítottuk ki? Mert az államtól nem lehetett, most pedig egy magánvállalkozóé már. Persze ezt bármikor kisajátíthatjuk, csak fizetnünk kellene nagyjából egymilliárd forintot. Sajnos, nincsen ennyi pénzünk

– mondta némi éllel a polgármester.

 

Interjú a polgármesterrel:

24.hu: Eddig hányszor találkozott Abronits Róberttel? 

– Egyszer, és jó benyomást tett rám.

Gondolom megkérdezte, hogy mit tervez a területtel, hosszú távon mi a víziója.

– A kikötőt akarja bővíteni.

Az önkormányzat ebben partner lenne?

– Gigakikötőt nem támogatnék, infrastrukturálisan nem lehet ennek megfelelni. Épkézláb, épeszű kikötőbővítést viszont el tudok képzelni, de ennek feltételeit teremtse meg a tulajdonos. Ha a helyiek támogatnának egy kikötőbővítést, mert mondjuk nem Balatonfűzfőn akarnak kikötni, akkor azt nekünk figyelembe kell vennünk. De legyen ráhatásunk a fejlesztés mértékére, az infrastrukturális változásokra, a parkolásra, az öltözőkre.

Most nincs ráhatásuk? 

– Ha a vízen létesül valami, abba nekünk nincsen beleszólásunk. Ha a parton épül valami, arra azért van.

Márpedig most a vízen építkezne a tulajdonos.

– Egy brutálisan nagy, 230 méteres kőszórást szeretne a parttól nem messze. Erről akkor értesítettek engem, amikor már megkapták rá a vízjogi engedélyt. Az önkormányzat nem volt ügyfél, és hiába jelentkeztünk be, ezt visszautasította a hivatal azzal az indokkal, hogy a terület nem érintkezik önkormányzati tulajdonnal. Ezt felháborítónak tartom.

– Az érintett vitorlásklubok ugyan megakadályozhatták volna, de mindegyik tudott róla és egyetértett vele.

Mi a tulajdonos célja ezzel a kőszórással? Mit mondott?

– Abronits úr azt mondta, meg akarja védeni a hajókat, ezért akarja ezt a gátat. Jelenleg itt 8–10 hajó tud kikötni. Úgy gondolom, hogy ez a kikötő hajók számának növelését eredményezi.

Hajlandó lenne az önkormányzat a közpark besorolást megszüntetni?

– A magyar jogszabályok alapján közpark csak állami és önkormányzati területen létesíthető, így alapvetően nehezen értelmezhető, hogy ez a terület most magántulajdonban van. Mindenesetre, amikor érkezett a közpark besorolást megváltoztatni kívánó kérelem, akkor azt nem támogattuk.

Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő? 

– A településképi rendeletünket kiterjesztjük a vízfelületre is, rendezési terv felülvizsgálatát tervezzük, és egy parkolórendeletet is megalkotunk. Azt szeretnénk, hogy soha többé ne forduljon elő, hogy a fejünk felett döntenek valamiről. Azt hiszem, annak senki sem örülne, ha egy kőszórástól nem lehetne látni Csopakról a Tihanyi Apátságot.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly nyáron arról beszélt, hogy az önkormányzatok támogatása nélkül nem lehet fejleszteni. Nem vették fel a kapcsolatot esetleg Lázár tárcájával? 

– Örülünk neki. Ha megkérdezik, akkor biztosan nem fogjuk támogatni egy gigakikötő megépítését, ahogy azt sem, hogy a fejünk felett szülessen döntés egy kőgátról.

– Írásban kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, a többi között azt kérdeztük, normális dolognak tartják-e, hogy egy ilyen beruházásról még csak nem is értesítik a hatóságok az önkormányzatot. A tárca a Belügyminisztériumhoz irányított minket, ahonnan azonban nem érkezett válasz.

 

A lap megkereste a Sápi Major Kft. tulajdonosát, Abronits Róbertet is, de nem válaszolt a kérdéseire. A cégét képviselő Szabó Péter egy lakossági fórumon elmondta, hogy egy sétányt alakítanak ki, és az elképzelések szerint egy üvegfalon lesznek balatoni festmények, versrészletek. A tulajdonosoknak az a szándéka, hogy rendezett legyen a terület – tette hozzá.

*

A teljes cikk, benne térképpel, fotókkal, és hogy ki Abronits Róbert, ITT olvasható.