Klímaváltozás: erre lehet következtetni a keszthelyi kutatássorozat eredményeiből (zaol.hu)

Közel két évtizedes kutatássorozat mérföldkövéhez érkezett a Georgikonon. A kutatók több évtizedes időtartamra határozták meg a Kis-Balaton és a Balaton párolgását, számszerűsítették a globális felmelegedés várható hatásait – írja a zaol.hu.


A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozó Georgikon két kutatója: dr. Anda Angéla és dr. Simon-Gáspár Brigitta a közelmúltban zár le egy projektet, melyben a Balaton és a Kis-Balaton területi párolgását határozták meg. A legelső vizsgálatok még az 1990-es évek közepén kezdődtek, s idővel több pályázati támogatás is segítette munkájukat. Többek között azt is vizsgálták, hogy egyensúlyban van-e a térség vízháztartási mérlege.

-Az egyszerűsített mérlegnek két kiemelkedően fontos tagja van. A bevétel a csapadék, a kiadás a párolgás – emelte ki dr. Anda Angéla. Az első talán nagyobb figyelmet kap, főleg azóta, amióta a globális felmelegedés hatásai a mindennapjaink része lett. Ennek egyik következménye az egyre több a száraz és meleg nyár, az aszályos időszakok, a tavaszi induló talajnedvesség készlet csökkenő tendenciája. A mérleg kiadási tényezőjét, a melegedés miatt fokozott párolgást, mint jelentős vízszintcsökkentő tényezőt azonban sokan nem veszik figyelembe.
-A veszteségoldal számszerűsítését céloztuk vizsgálatainkban. A Balaton vízszintjét meghatározó Kis-Balaton mocsárvilágának párolgását kívántuk számszerűsíteni. A területet alkotó élőhely változatossága komplex közelítést igényelt. Bár voltak előzetes elemzések is, de helyi mérésen alapuló becslések eddig még alig történtek.

A Kis-Balaton párolgása számolható

Először távérzékeléses módszerrel feltérképezték a terület növényborítottságát, faji változatosságát. Ezt követően a Georgikon Campus speciális párolgásmérője segítségével meghatározták a különböző növénycsoportokra jellemző úgynevezett biológiai konstansokat. Ezek felhasználásával a Kis-Balaton párolgása számolható. A kutatók – 16 év adatainak összevetésével – konkrét választ tudtak adni a vitatott kérdésre, hogy a szabad vízfelület vagy a növénnyel borított felszín veszít-e több vizet a párolgásuk során? Ez azokat a vízügyi szakembereket érdekelte, akik a Kis-Balatont elárasztották. A kérdésre a válasz nem egyszerűen eldöntendő igen, vagy nem.

-Az eltérő felületek párolgása attól is függ, hogy milyen az időjárás. Meleg-száraz években a növénnyel borított felület párologtat többet, míg hűvös-nedves években a szabad vízfelszín. Az átlagos területi párolgás a Kis-Balatonon 800 milliméter tenyészidőszakonként, azaz az időjárásától függően legtöbbször 650-880 milliméter között ingadozhat –ismertette a professzor.

Az, hogy melegszik az idő, nem jó előjel

A kutatás eredményeit a gyakorlati szakemberek közvetlenül is felhasználhatják a Balaton vízszintjére vonatkozó szabályozási munkájuk során.

-Az, hogy melegszik az idő, nem jó előjel. A melegedéssel fokozottabb a párolgás- ezt a Balaton esetében is megtapasztaltuk. Azért is fontos ismerni a párolgás alakulását, mert a tó vízszint-alakításában, a csapadék mellett ez egyáltalán nem elhanyagolható tényező.

Egy-egy harminc fok feletti, nyári napon akár egy centiméternyit is csökkenhet a Balaton vízszintje. Minél melegebb a hőmérséklet és ezáltal a víz, annál nagyobb a vízveszteség. Ráadásul a felmelegedés révén a csapadék is kevesebb.

-A Balaton vízszintjét csak egy oldalról tudjuk szabályozni, hiszen csapadékot, plusz vizet nem tudunk bejuttatni. Viszont a víz leeresztésekor, a vízszintszabályozáskor fontos lenne odafigyelni a párolgás mértékére is – összegezte dr. Anda Angéla a több éves kutatás eredményét, mely végső soron hatással van a fürdőzésre, az idegenforgalomra is.