„Kis földrengés Siófok közelében július 16-án 23:27-kor, a rengés mérete 2,2 volt a Richter-féle skálán, a talajmozgást néhányan akár érezhették is” – írta az egyik, szerdára virradóan kiadott közlemény, egy másik szerint Siófokon kívül Balatonföldváron is érezhető volt a földmozgás, melynek az epicentruma a kiliti városrész alatt volt.
A morajlással és enyhe ágymozgatással járó kis földrengést megelőzően januárban is hasonló, 2,3-as erősségűt érzékeltek a műszerek, 2020 decemberében a súlyos károkat okozó horvátországi földrengést Magyarországon is észlelni lehetett, siófokiak akkor arról számoltak be, hogy rezgett a csillár, megmozdult a karácsonyfa, az asztal, a szék, a szekrénysor. A máig legemlékezetesebb földrengés az 1985-ös volt, amit így örökített meg a BRTK Könyvtár honlapja:
„1985. augusztus 15-én helyi idő szerint 6 óra 29 perckor pattant ki földrengés, amely sokak számára Siófokon és környékén is emlékezetes maradt. Elsősorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat, de az epicentrális területtől távolabb a Balaton környéki településeken is történtek épületsérülések. A rengés a Richter-skála szerinti 4,9 magnitúdójú, a Mercalli-skálán VII-es erősségű volt. A földmozgásról mindenütt hasonlóan számoltak be: az emeletes házak felsőbb szintjein megmozdultak a bútorok, kilengtek a csillárok, rezegtek az ablakok. Sok helyütt — elsősorban a magasabb épületekben — a földmozgás némi pánikot is okozott, sokan az utcákra futottak. A főrengést követő utórengések többségét már csak Berhidán érezték.
A siófoki károk a százmillió forintot is elérték. Több bérlakás és közintézmény károsodott. A település belvárosában két épület sérült meg komolyabban. A Sió-csatorna partján a régi Egészségház volt az egyik. A bontást követően itt épült fel a Településgazdálkodási Vállalat irodaháza, jelenleg a Művészeti Iskola működik az épületben. A másik pedig a Kálmán Imre sétány és a Hock János köz sarkán álló épület, melyet újjá kellett építeni. Földszintjén a Gyerekkönyvtár az emeleten pedig az ÁFÉSZ központja volt. A Kiliti városrészben az „Alsó”, az egykori református iskolát kellett lebontani. Helyén a kor követelményeinek megfelelő tantermek épültek az alsó tagozatos tanulók részére.”
Árvai Gábor geológus azt mondta a likebalaton.hu egy korábbi cikkében: a Tapolcai-medence, a Balaton-felvidék kifejezetten földrengésveszélyes terület. Maga Balaton-felvidék is emelkedik, a Bakony pedig kicsivel még nagyobb ütemben. A somogyi oldal ugyanakkor süllyed. Nyilván ezt emberi érzékkel nem tudjuk nyomon követni. A Balaton-felvidék emelkedése évi átlag 0-0,4 mm/év. Tehát mérni alig lehet, de a folyamat zajlik.
A terület nem a vulkanizmusnak köszönheti kialakulását, mélyszerkezete 18 millió évvel ezelőtt alakult ki (a Badacsony 3 millió 450 ezer év, Haláp 2,7 millió év) a miocén időszakban, amikor a Keszthelyi-hegységnek a tömbje a Bakony tömbjéhez képest az óramutató járásával ellentétesen elmozdult. Ennek következtében a kettő között hatalmas húzófeszültségek léptek fel melynek következtében 200 métert megsüllyedt a terület. Ez az elrendeződés potenciálisan jelenthet földrengéseket, de persze nem súlyos károkkal járókat, de 4,5-5-ös bármikor elképzelhető a térségben. Ennél az erősségnél himbálódzik a csillár, a szekrény mozogni kezdhet – írja a Siófoki Hírek.