Az 1935. augusztus 11-én megnyílt tájházat egy Öcs községben található kisnemesi lakóépület mintájára építették Linczmájer György veszprémi építészmérnök tervei alapján. Mivel eredetileg is bemutatótérnek szánták, így a mintaadó öcsi épületnél nagyobbra szabták a terveket. Az épületet az 1935-ös Veszprémi Ünnepi Hét keretében adták át a nagyközönségnek.
megnyitóünnepségen Iklódy-Szabó János, a Balaton—Veszprém—Bakony ünnepségek rendezőségének (tulajdonképpen ez volt a korabeli VEB 2023) elnöke úgy fogalmazott: “alkalmazkodunk a kor eszméihez, amidőn a Bakonyi ház révén a népies irány fejlődési vonalához simulva egy olyan muzeális kincsnek vetettük meg az alapját, mely a népszokások és azokból kiformált értékeknek összegyűjtésével kívánja közelebb hozni e vidék falusi népét a vándor túristaközönség szivéhez, és ezzel is hozzájárulni igyekszünk a nemzeti összefogás nagy gondolatának kiépítéséhez.”
Az ünnepségen részt vett Kánya Kálmán külügyminiszter is, aki rövid beszédében arról szólt, mennyire szívesen tölti szabadidejét Veszprém vármegyében, és ígéretet tett arra, hogy a város idegenforgalmi propagandáját pártolni fogja, és annak támogatására a kormánynál is közbenjár majd – írja a vehir.hu.
A Veszprémi Hírlap beszámolója szerint a beszédeket követően “a külügyminiszterrel az élén az egész közönség a «Bakonyi ház» megtekintésére indult. Itt dr. Vishi Károly, a közgyűjtemények országos előadása fogadta az érkezőket. Röviden ismertette a ház keletkezését, azt az építkezési formát, amelynek az újonnan épült bakonyi ház képviselője. A veszprémi «Bakonyi ház» megépítése Linczmayer György építészmérnök szakértelmét dicséri, aki a leírásoknak teljesen megfelelően rekonstruálta a délbakonyi építészet tipusházát.”