Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint kiváló a Balaton vízminősége; nemcsak ivóvíz kinyerésére, de rekreációs célokra is alkalmas, és ökológiai szempontból sem merült fel számottevő probléma a tóval kapcsolatban, amelynek a vízszintjét is sikerült stabilizálni. A Balaton élővilágát hamarosan olyan új, úgynevezett molekuláris, DNS-alapú módszerekkel kutathatják, amelyeket Kaliforniában például a cápák felderítésére alkalmaznak.
A Balaton vízmennyisége kiváló, a vízminősége valamennyi – köztük ökológiai és kémiai – értékelési szempont szerint is jó. Így a tó vize egyaránt alkalmas ivóvíz kinyerésére és rekreációs célokra is – idézi a Magyar Nemzet az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményét. A vízminőséget alapjában a tavat érő terhelések határozzák meg, amelyek csökkentésén négy évtizede folyamatos dolgoznak.
A kritikus terheléstípus a tóba kerülő növényi tápanyag és szerves anyag, amely ellen a tó körüli 41 település szennyvizének kivezetésével, a Zala vizét szűrő Kis-Balaton I. és II. vízvédelmi rendszerek feszes üzemeltetésével, a Balaton vízgyűjtőjén fekvő 152 település szennyvíztisztításának nagymértékű javításával, a befolyó vizeken pedig tápanyag-visszatartó létesítményekkel védekeznek. A több évtizedes, ma is folyó munka eredményeként eljutottunk oda, hogy a legfontosabb problémává a víz párolgása lépett elő.
A tájékoztatás szerint sikerült stabilizálni a Balaton átlag vízszintjét, amelyet évente nyolc hónapon keresztül a korábbihoz képest tíz centiméterrel magasabban tartanak, ez hatvanmillió köbméter víz visszatartását eredményezi. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVízig) által elindított sikeres próbaüzemet az elsőfokú vízügyi hatóság idén februárban véglegesítette. A bevezetett vízszinttartási renddel összefüggően több, úgynevezett hatásmérséklő intézkedést is megfogalmaztak, amelyeket a KDTVízig az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közös KEHOP-projektek keretében valósítanak meg. A tervek szerint korszerűsítik a Balaton vízlevezető rendszerét a Sió-csatorna és védműveinek a fejlesztésével, továbbá megelőző intézkedéseket vezetnek be a tavat érintő vízminőségi problémák hosszú távon fenntartható kezelésére, valamint átfogó környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszert is kiépítenek.
Kormányhatározatban 41,5 milliárd forint forrást különítettek el több nagy projektre, amelyekkel a balatoni vízkészlet fenntarthatóságát biztosítanák és a vízhasználatot javítanák. A tervezetten hazai forrásból finanszírozott beruházások célja pedig a Balaton turizmus szempontjából kiemelt szerepének megőrzése. – A kitűzött fejlesztési cél a Balaton déli parti kisvízfolyások védképességének javításával, a partbiztosítások rendezésével és a vízminőség védelmével biztosítható. A tervezési és engedélyezési fázis várhatóan decemberben lezárul – ismertették.
A Magyar Nemzet idézi az Inforádió Szigma című műsorában elhangzottakat is, ahol Jordán Ferenc, a Tihanyi Limnológiai Intézet igazgatója arról beszélt, hogy hamarosan Magyarországon is elérhetők lesznek azok a legmodernebb, úgynevezett molekuláris módszerek, amelyekkel már akár egyetlen pohár vízből meg lehet állapítani, hogy milyen vízi élőlények voltak jelen egy adott helyen egy adott időszakban. A korábban csillagászati összegekbe kerülő, de a technológia fejlődésével egyre olcsóbb módszert Kaliforniában már rutinszerűen alkalmazzák például annak megállapítására, hogy egy adott óceánszakaszon járt-e emberre is veszélyes cápa a megelőző hetekben. A Balaton esetében a kutatásban tudnák hasznosítani a molekuláris módszereket, amelyekkel a különböző vízi fajok előfordulási gyakoriságát és genetikai állományát lehetne felmérni. Jordán Ferenc arra is kitért, hogy a Balatonnal kapcsolatos problémák jelentős átalakulásával a kutatás fókusza is megváltozott az utóbbi években, így a korábban hangsúlyos, már említett szervesanyag-bemosódás előidézte eutrofizáció vagy algásodás és a halpusztulás helyett mára a nádasok visszaszorulása és az új, invazív fajok megjelenése okoz fejtörést a tudósoknak. Ezekben a kérdésekben is jelentős előrelépést tesznek lehetővé a molekuláris, DNS-alapú kutatási módszerek.