Két éven át követte a nagy remete kant, melyről írt is Szári Zsolt (sonline.hu)

A 30. FeHoVa kiállításon mutatta be A Völgyhíd árnyékában című, első vadász tematikájú könyvét Szári Zsolt. A balatoni szerző eddig horgászírásokat jegyzett, de nem titkolja, hogy a vadászat is a szenvedélye.

 

Előbb volt az életemben a horgászat, mint a vadászat, de az utóbbinak is 30 éve hódolok – mondta a lapnak Szári Zsolt. A balatoni halgazdálkodás vezetőjének eddig három horgász témájú novelláskötete jelent meg, s társszerzőként egy kisregényt is jegyez. A most bemutatott könyvébe viszont vadásztörténeteit gyűjtötte össze. – Elsősorban saját vadászélményeimet vetettem papírra, de lejegyeztem vendégvadászok történeteit is, akiket én kísértem. A kötetben emberi karaktereket is bemutatok, hiszen a vadászat nemcsak magányos tevékenység. Ahogy az élet bármely területén, itt is fontosak az emberi kapcsolatok – tette hozzá Szári Zsolt, akinek új könyvében húsz novella olvasható.

A Kőröshegyi völgyhídnál vadászom már évek óta. Itt láttam először a nagy remete kant. A vaddisznó folyamatosan váltogatta a helyeit, rendszeresen egy lépéssel előttem járt, de mindig a nyomára bukkantam. Egyszer azonban elhibázta a lépést. Ez a hajsza két évig tartott, és elejtésének története is helyet kapott a könyvben

– mondta.

Szári Zsolt szerint nem csak a vadászoknak szólnak az írásai.

Az a célom, hogy azoknak az olvasóknak is élvezhetők legyenek a novellák, akik nem igazán ismerik a vadászatot, nagyon távol áll tőlük. Szeretném megmutatni, a vadászat nem pusztán arról szól, hogy kimegyünk a területre és elejtünk egy vadat. Ennél sokkal többet jelent. A hazai vadászirodalom igazán különleges, olyan szerzőkkel, mint Fekete István, Bársony István, Széchenyi Zsigmond. Most is van több kortárs szerző, akik nagyon szépen tudják érzékeltetni a vadászat szépségeit és gondolataikat rendkívül pontosan és szemlétesen képesek megfogalmazni írásaikban. Sokkal többet csendes a fegyver, általában 8–10 kimenetelből jó, ha egyszer elsüti az ember a puskát. A legkevésbé a fegyverhasználatról szól számomra a vadászat. Sokkal fontosabb, hogy ott láthatjuk a vadat, ahol az állat él. A természetben járók ezzel sokkal ritkábban találkozhatnak. Nekem a vadak megfigyelése, a természettel való együtt lélegzés a legszebb a vadászatban

– mondta a szerző.

A cikk folytatása itt elolvasható.