Két építész radikális terve: további beépítés helyett a természetnek adnák vissza a Balaton partját (444.hu)

Elképzelhető-e a Balaton partján ma radikálisabb építészeti megoldás annál, mint ha valaki úgy dönt, hogy nem akar betonba önteni semmit, hanem a meglévő épületeket elbontva ad vissza jelentős területet a természetnek? Persze, már maga ez a felvetés abszurdnak hathat most, hogy elképesztő léptékben zajlik a Balaton partjának beépítése, új építésű wellness-szállodák és lakóparkok sora bukkan fel a tó mindkét partján – írja a 444.hu.

 

De valójában semmiféle szükségszerűség nincs abban, hogy ennek így kell történnie, és abban, hogy egy másmilyen Balatont is el tudjuk képzelni, nagy szerepe lehet azoknak, akik konkrét tervekben mutatják meg, mi mindent lehetne még kezdeni ezzel a tóval az eszetlen körbeépítés helyett.

A Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti tagozata tavaly ősszel írt ki ötletpályázatot Keszthely partmenti központjának fejlesztésére. Mint a pályázatban írták, Keszthely városa a kikötő és a móló környékén, melynek jelenleg a városi strand és a sportpálya is részét képezi, egy „magas szintű szolgáltatást nyújtó, multifunkcionális együttes (strand, wellness, szórakoztató kereskedelmi és más egységek) létesítését tartja szükségesnek”, és ehhez várták az ötleteket a fiatal építészirodáktól.

Erre a pályázatra adta be tervét a GUBAHÁMORI építésziroda két építésze, Hámori Péter és Guba Sándor. Tervük vállaltan a Balaton-parti fejlesztések kritikája volt, és a beépítés helyett azt javasolták, hogy a meglévő épületek egy részének elbontása után vissza kéne adni a terület nagy részét a természetnek.

A tervük mellé csatolt leírásban hangsúlyozták, hogy nem céljuk mindent eltörölni a  part színéről, hanem javaslatot kívánnak adni az emberi igények átformálására.

A különdíjat kapott építészek egyebek közt így nyilatkoztak:

„Amikor találkozunk egy pályázati kiírással, amelynek célja, hogy egy eleve rendkívül sérült biotópot (ez esetben a Balaton vízparti sávját) tovább károsítana azért, hogy gazdasági érdekeket elégítsen ki, akkor úgy érezzük, hogy meg kell szólalnunk, mert nem jó a kérdésfelvetés. Ez az anyag erről szól: figyelemfelhívás, hogy nem jól gondolkodunk. Azt is fontosnak tartjuk, hogy ne utópiát hozzunk létre, hanem egy megvalósítható jövőképet, ezért a tervet egy ökológussal is egyeztettük, minden eleme kivitelezhető.”

 

A teljes cikk az újszerű, merész tervekről és tervezőkről  itt érhető el.