Kérdőjelek Galerius császár siófoki zsilipje körül

Az első, akkor még fa szerkezetű zsilip 160 évvel ezelőtti avatása történelmi tény (ezt ábrázolja a korabeli kőnyomat), de ha visszaugrunk egy-két évezrednyit az időben, az már vitatéma, hogy valójában létezett-e a római korban Galerius császár siófoki zsilipje, vagy csak egy sosem volt igaz legenda a város történetében?

A város történelme egészen a római időkig nyúlik vissza, már Galerius császár idejében zsilip épült a területén” – olvasható a várostörténeti anyagokban attól fogva, hogy Kuzsinszky Bálint régész (1864-1938) 1907-ben „nevezetes épületmaradványt” ásott ki a tabi-kaposvári vasútvonal építésekor: az egyes számú vasúti őrház közelében (mai Csicsali-kanyar) falazatmaradványra akadt. Erről Kuzsinszky így vélekedett: „Rómainak kell lenni, mert nemcsak az építkezés vall arra, hanem még inkább az, hogy a törmelékben egy elég nagy nagy darab római téglát találtam, a melyet a siófoki plébánosnál hagytam. Ezen római építmény egy része még a föld alatt van, de úgy látom, hogy nem egyes falakról van szó, a melyekből valamely épületre lehetne következtetni, hanem az egész egyetlen falazattömböt képez.Ez a gondos munka csak úgy érthető, ha valami közhasznú műről van szó. ” – írja a Siófoki Hírek.

A „Siófok, várostörténeti tanulmányok” című helytörténeti kötet (1988) szerint Zákonyi Ferenc is „nyomoztatott” a római zsilip maradványa után 1946-tól, mint községi főjegyző. Akkor tudta meg, hogy a követ kibányászta korábban a földterület akkori tulajdonosa, Csepeli János kisgazda, aki a volt vásártér szélén e kövekből, a permi vörös homokkőből építette meg családi házának talapzatát. Matyikó Sebestyén József múzeumigazgató is írt a „római hagyásról”: „Csepeli János és Szőke Imre 1933-34-ben kavicsbányászás közben talált római maradványokat a tabi vasútvonal közelében. ”

Virág Árpád A Sió és a Balaton közös története című kötetének (2005) végkövetkeztetése már egészen más: a megtalált római tégla és vöröskő bontásból is származhatott, amit évszázadokkal később itt használtak fel. A Galerius-féle zsilip feltevését a siófoki falazatmaradványokhoz fűzött értelmezések nem erősítették meg, a zsilip létezését lényegében semmi sem igazolja. A zsilipépítést a Balaton akkori vízszintje sem indokolta volna. A falazatmaradvány nem római, hanem középkori építmény része. Sági Károly régész (1919-1997) elmélete:Siófok 16-17. századi török várának vizesárkát és várfalát vágták át (mely az ugyancsak közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a mai Granárium területén állhatott, a káptalani magtár környékén legfeljebb figyelőhely, „tarisznyavár” lehetett Sági szerint, 1863 előtt ugyanis a Sió alkalmatlan volt arra, hogy a török abban építse ki hadikikötőjét), feltehetően a foki török vár köveiből épült 1725-ben a ma is álló Fő utcai katolikus templom is.

Faragó Sándor térképész, földmérő mérnök egyértelműbben fogalmaz, szerinte „a Galerius-féle zsilip olyan mese, mint Hamupipőke cipellője”… Úgy véli, egyértelmű cáfolata Kuzsinszky elméletének az, hogy a „csicsali kanyarban” nem építhettek zsilipet a rómaiak, hiszen az ő idejükben ott még az Ős-Balaton hullámzott, melynek akkori medrébe, akkori partjaitól egy kilométerrel beljebb esett volna a zsilip,ha ott állt volna, ahová Kuzsinszky megjelölte…