Kárókatona kontra fürge cselle a hideg télben (veol.hu)

A Malom-tó és lefolyója, a Tapolca-patak a kemény teleken valóságos paradicsom azon madarak számára, amelyek egyébként a Balatonnál telelnek. Csakhogy némelyik veszélyt is jelenthet a tó védett fürge cselle állományára nézve.

Több év után az idei tél újra olyan hideg volt, hogy tartósan befagyott a Balaton, így a madarak egyre nagyobb számban jelentek meg a tapolcai tóparton. Köztük a kis kárókatona, amelyik előszeretettel fogyasztja a fürge csellét. A kishalak védelmében ezért a Balaton-felvidéki Vízitársulat szakemberei lefedték a tó egyik kisebb medencéjét egy hálóval. A társulat főmérnöke, Szalay Csaba úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem egyszerű jó meg-oldást találni ilyen esetben. Ugyanis a kárókatona védett madár, de a fürge cselle nem- különben. A tóparton az egyik kisebb vízfelületet lehálózták ugyan, de az egész tó fedésére még nem volt példa, és azt nem tervezték ezen a télen sem. Elvileg megoldható lenne az ideihez hasonló zord teleken, de természetesen az önkormányzattal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal karöltve lehetne csak kivitelezni. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Veszprém megyei csoportja tapolcai szervezetének vezetője, Árvai Gábor a szervezet tagjaival rendszeresen végez madármegfigyeléseket a tóparton is.

– A madárbarátok számára az idei tél számos meglepetést tartogatott itt. A hely legnagyobb madártani értéke akkor mutatkozik meg, amikor befagy a Balaton. Ugyanis a madarak az enyhe teleket, a hőmérséklet-változást érzékelve egyre kevésbé vonulnak el a melegebb égtájakra, hiszen az út sok energiát igényel. Általában Görögországba, Olaszországba vonulnak egyébként, de csak egy részük repül már el, egyre több megpróbálkozik az átteleléssel. Viszont, ha mégiscsak olyan hidegre fordul az idő, hogy befagy a Balaton, az ott telelő fajok a melegebb vizeket keresik élelem reményében. A Malom-tó az egész évben 18 fokos vizével nem fagy be, sőt, a lefolyója, a Tapolca-patak sem, egészen a Balatonig. Ökológiai túlélő sziget tehát számukra ilyenkor a tó és a patak. Különleges és ritka fajokkal találkozhatunk, mint például az üstökös réce, amely hetek óta jól érzi magát itt. Megjelentek Tapolcán a kis kárókatonák, találkoztunk a pataknál egyszerre nyolcvannal is az utóbbi hetekben. A hegyi billegető és a jégmadár szintén bemutatkozott a télen, utóbbi gyakoribb, költ is a környéken. Egy hónapja 28 madárfajt számoltunk meg, volt köztük réti pityer, héja, szürke gém és nagy kócsag, több guvat, vízityúk. A pataknál láttunk csörgő récét és fütyülő récét. Ezek mindegyike védett, amint a kis kárókatona is. Véleményem szerint azonban attól nem kell itt tartani, hogy utóbbi kipusztítja a halállományt. A múltkor két vidrát láttam fürödni a patakban. Ez azt jelenti, hogy akár a tóban is megjelenhetnek. Nem tudok róla, hogy eddig erre lett volna példa, de erősen terjed a faj – mondta Árvai Gábor.

Beszélt arról is, miért tűnik úgy, hogy csökken például a széncinegék száma.

– Ők többnyire észak felől érkeznek hozzánk telelni sok más madárral, például a védett vetési varjakkal együtt. Mivel a tél eleje, a november és a december enyhe volt, ezek a madarak nem indultak el felénk. Amikor megérkezett a hideg januárban, akkor az olyan mértékű volt még itt is, hogy inkább nem álltak meg, még délebbre vonultak – mondta. Hozzátette, hogy a város területén így is 130 madárfajt figyeltek meg eddig, köztük a ritkaságként számon tartott darut, barna réti héját, kígyászölyvet. A jégmadár viszont elég gyakori a tóparton. A legújabb kutatások eredményei szerint vízi rovarokat is fogyaszt, eddig úgy tudták, hogy halevő. Vele is találkozhatnak még jó pár napig a tóparton sétálók, hiszen amíg jég van a Balatonon, sok madár ott, a tapolcai városközpontban keres élelmet.

(14:58)