Jézus életével megtanítja nekünk, hogy kik vagyunk és mi a valódi, örök hivatásunk – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek karácsony alkalmából az MTI-nek. Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott: Jézus azzal, hogy igent mond az életre és megszületik, kiteljesíti az embert és olyan méltóságot ad neki, amilyet mi nem tudunk magunknak adni. Jézus születése Isten mosolya komor, zavart, félelemmel teli világunkban – mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
Erdő Péter hangsúlyozta: az ember nem tudhat magáról mindent, de Isten, aki az embert a saját képére alkotta, igazán ismer minket. Jézus azzal, hogy megszületett, végigélte egy ember életét, meghalt és föltámadt, „föltárta előttünk létezésünk titkát”. A titkot, hogy a világmindenség és benne az ember élete nem összefüggéstelen és véletlenszerű valóság, hanem benne van Isten tervében, és ez a terv nem ér véget a halállal. Az isteni szeretet nagyobb az egész világmindenségnél és átöleli az emberiséget is, minden szenvedés és nehézség ellenére – mondta a bíboros. Erdő Péter kitért arra: az ember méltósága abból fakad, hogy Isten a saját képére alkotta. Manapság sokan gondolják, hogy az emberi méltósággal nem összeegyeztethető a fizikai szenvedés, hogy a méltó élet a szenvedésmentes élet. Mi, keresztények azonban, az istenképiség felől határozzuk meg az emberi méltóságot, melynek jelei az értelem, a szabad akarat és a halhatatlan lélek. A bíboros beszélt arról is, fontos, az egyházmegyei közösségek részéről felmerült igény és cél az erősebb közösségi élet. Minél inkább kisebbségi helyzetbe kerül egy keresztény közösség bárhol a világban, tagjai számára annál fontosabb, hogy ne csak a templomban találkozzanak, hanem az élet minden területén szorosan összetartozzanak.
Balog Zoltán a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: Jézus az egyetlen, akit – hitünk szerint – az Atya megkérdezett, hogy meg akar-e születni, akar-e élni, lemondva isteni méltóságáról és hatalmáról. Ő dönthetett, és igent mondott az emberi életre, nem elméletileg, hanem magára véve az ember összes szenvedését és halálát. Az ember „istenképűségének”, Isten képére teremtettségének beteljesítése Isten emberré válása, „emberképűsége”. Jézus születésével így teljesedik ki emberi létünk, ez a karácsony titka és csodája. Balog Zoltán kitért arra is: a református egyházban 2023 a lelkipásztori hivatás éve volt, és ennek keretében több fontos döntés született. Kiemelte a lelkésznők anyagi biztonságának – korábban megoldatlan – megteremtését abban az időszakban is, amikor gyermeket vállalnak. Ugyancsak fontosnak nevezte a református egyházon belüli, fenntartható, inflációkövető nyugdíjrendszer kidolgozását. Harmadik eredményeként a lelki gondozói hálózat kiépítését említette, amely a kiégéssel küzdő lelkészeknek nyújt segítséget, hogy hivatásukat egy életen keresztül képesek legyenek gyakorolni.
Fabiny Tamás a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint az idei karácsony „felkészületlenül ért minket”. Túl sok a baj: a háborúk, a válság, a szorongás kiszorítják az embert az ünnepből. Kányádi Sándor Isten háta mögött című versét idézve arról beszélt, lehet, hogy idén „üres az istálló s a jászol”, de akik úgy érzik, hogy Isten háta mögött vannak, karácsonykor megtapasztalhatják, hogy Isten megfordul és rájuk tekint. Vigaszt jelenthet az is, hogy Isten a magasságból a mélységbe született, és kirekesztetten, a város falain kívül halt meg. Kitért arra: az üres istálló képe idén különösen igaz a karácsonyi történet színhelyére, Betlehemre és a Szentföldre. Elmondta, hogy beszélt a Szentföld evangélikus egyházának püspökével, Munib Younannal, aki arról számolt be, hogy „nagy az ünneptelenség” náluk. Visszafogott, fénytelen advent után meglehet, hogy karácsonykor is üresek maradnak a templomok, mert az emberek elmenekültek vagy félnek. A szentföldi evangélikus püspök arra kérte a magyar evangélikus közösséget, hogy imádkozzanak karácsonykor értük is, mert a világ másik felén mondott ima megtöltheti az ő templomaikat is. Fabiny Tamás hozzátette: a másokért mondott ima, amikor egy nehéz helyzetben lévő embert „Isten elé visszük”, ahogyan egy beteget visznek orvoshoz, a saját karácsonyunkat is szebbé, tartalmasabbá teheti.
Kitért arra is: az evangélikus egyház idei karácsonyi, a családok átmeneti otthonait segítő gyűjtése tudatosan reflektál az első karácsonykor kiszolgáltatott helyzetben lévő Szent Családra. Akkor hiteles a kisded Jézusról és Máriáról romantikusan énekelt zsoltárunk, ha közben a ma hasonló helyzetben levő gyerekeket, a mai Máriákat és Józsefeket segítjük.