Dresch Anna diplomamunkájával arra az ellentmondásos és ökológiai szempontból összetett helyzetre szeretném felhívni a figyelmet, mely a Káli-medencében robbanásszerűen elterjedt gasztroturizmus jelensége és a helyi termelők lehetőségei között áll fenn.
A Káli kis-üzemről
A mestermunka két egymással összefüggő tervrészből áll: a bányatavak helyén kultúrtáj kialakítása és a bánya épületegyüttesének újrahasznosítása. A programjavaslat arra az egész medencét érintő problémára reflektál, mely szerint a gasztroturizmus az az új térhasználati forma, amely leginkább élesíti a különböző lokális társadalmi csoportok szeparáltságát. A mestermunka helyszíne Kisörspuszta, mely a falut körülvevő homokbányának köszönhetően egyfajta underground zárványként létezik, és nem illeszkedik az utóbbi tíz év gasztroturisztikai trendjeibe. A bánya közelgő bezárása azonban fenyegetettséget jelenthet a faluközösségre – áll az Építész Fórumon megjelent tanulmányban.
A bánya által létrehozott tájseb fajszegény állapotot eredményezett a területen. A mostanra magántulajdonba került óriási bányatavak talajvíz-elszívó hatása pedig a környező legelőerületek kiszáradását okozzák. Ennek megakadályozása érdekében az átlagosan 8 méter mély bányatavak részleges feltöltésére van szükség, melyhez a meddőhányók biztosítják a talajanyagot. A tavak függőleges partvonalainak lankásításával vizes élőhelyek kialakítására és a korábban a bánya által visszatöltött területeken megjelent nádasok kezelésére és fenntartására teszek javaslatot. A Burnót-patak partvonalain megjelent invazív akác irtását, a párolgás mértékének csökkentése érdekében a tavak partvonalán a és őshonos fák telepítését javaslom. A rézsűk stabilizálása mélyre gyökerező fajok telepítésével érhető el.
A Káli-medence nyolc településének önkormányzati szövetkezetében működő Húsfeldolgozó és Szakácsiskola nemcsak az őslakosságot maradásra bíró munkahelyet teremt, hanem létrehozza az Európai Unió szabványának megfelelő húsfeldolgozási környezetet, amely által a helyi luxus színvonalú éttermek helyben feldolgozott árut használhatnak fel alapanyagként.
A falu bejáratánál elhelyezkedő bányatelep épületegyüttese három egységből áll, melyek minimális átalakítással új funkciót nyernek. Az egykori homokmosó épületben kap helyet a napi 4 marha vagy 10 juh befogadására alkalmas vágópont. Az acélszerkezetes, 120 m2 alapterületű, háromszintes épület függőleges deszkaburkolatot kap. Az épület földszintje fedett-nyitott térré átalakítva karámként funkcionál, ahonnan a beérkezett állatok kerülnek feldolgozásra. A vágóponthoz tartozó raktár és alapanyaglift a ház oromfalához csatlakozó meglévő téglatoronyban kap helyet.
A 400 m2 alapterületű egykori irodaépület szolgál kiskapacitású húsfeldolgozóüzemként. A szakácsiskola a 230 m2 alapterületű volt fürdőházban került kialakításra. A szakácsiskolát az üzemtől elválasztó belső udvar mind a feldolgozóüzem technológiai terébe, mind az iskola tankonyha terébe belátást biztosít. A két épületet összekötő, meglévő hozzáépítésben konyhai előadótér helyezkedik el, amelyben a szakácsiskola funkciója kiterjesztett módon tud működni, belátást engedve a feldolgozóüzemben folyó munkába.
Az épületegyüttes részét képezi egy lapostetős műhellyé alakított, 120 m2-es parasztház, mely visszaépített oromfalat és új fedélszéket kap. A helyreállított parasztház a tanulók étkezőtereként funkcionál, nyáron nyitható, a galériáján oktatótér található. Az iskolaépületek, valamint az üzemi épületek által közrefogott tér publikus. Borkóstolás, előadás céljából időszakosan látogatható.
Az üzem nagymértékű vízfelhasználásának csökkentése érdekében a régi homoktározókba szennyvíztelep és víztározók kerültek, melyek biztosítják a vizesblokkok szürkevíz-ellátottságát.
TIKÓL
A diplomatárgy – a mestermunkához hasonlóan, de szimbolikus értelemben – a balatoni turizmus és a helyi életmód közötti feszültség enyhítésére tesz kísérletet. A Káli-medence egyes településein az önkormányzat pár ízben korlátozta a háztáji állattartást, engedve a városiak nyomásának, akiket zavart a kakaskukorékolás.
Ugyanakkor Kisörspusztán, a fővárosi háztulajdonosok közül többen próbálkoztak már tyúktartással. Az ólakat azonban nem kellő odafigyeléssel tervezték meg, és a kísérletek szomorú véget értek. A megoldás érdekében ragadozóbiztos, automatizált ólat terveztem 3 tyúk számára. A tyúkól egy alkotói hack, mely termékszerű megjelenésével csempész tyúkokat a pihenni vágyó, városban szocialiizálódott nyaralótulajdonos kertjébe. A tojáshoz egyébként nincs is szükség kakasra.