Jordán Ferenc: “A Balatonnal kapcsolatban mi szeretnénk lenni a józan hang” (veol.hu)

Egyre többet szerepel az ÖK Balatoni Limnológiai Intézete a hírekben, hivatkozásként valamilyen Balatonnal kapcsolatos hírmagyarázatra. A szerepvállalás tudatos, mint Jordán Ferenc igazgató mondja, próbálnak intenzíven beszélgetni a társadalommal, mindenkit megszólítani a kommunikáció adekvát csatornáin, a Balaton (és általában az ökológia) pedig ontja a témát.

 

Ahhoz, hogy az intézet a világszínvonalú kutatóhelyek közé emelkedhessen, az adottságok szellemi és fizikai síkon is megvannak. Egyre több fiatal érkezik ide, és vesz részt különféle nemzetközi kutatási projektekben, amihez kiváló hátteret biztosít például a tihanyi intézet parkjában épített kísérleti mezokozmosz rendszer.

Nincs könnyű helyzetben az intézet, de a Balaton sincs könnyű helyzetben. Az intézet pedig a Balatont szolgálja, tehát megvan a harmónia. Nekünk két feladatunk van: egyrészt, hogy világszínvonalú tudományos kutatásokat végezzünk, másrészt, hogy a Balatont megértsük. Ha a tóval, főleg persze annak élővilágával kapcsolatban felmerül valamilyen kérdés, nekünk arra választ kell adnunk. A Balaton kutatásához, a folyamatos monitoringhoz itthon, hazai forrásokért kell küzdenünk, a nagyszabású külföldi pályázatok elnyeréséért pedig a nemzetközi porondon kell harcolnunk – nyilatkozta a Naplónak Jordán Ferenc, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója.

A Balaton-monitoring, a tó változásainak nyomon követése létszükséglet. Létre kell hozni azokat a folyamatos, megbízható minőségű, több évtizedes adatsorokat, melyeket elemezve meg lehet érteni, mi történik a tavi ökoszisztémával. Ehhez viszont évtizedeken keresztül méréseket kell végezni, ha kell, hétről hétre. Az igazgató szerint egy világszínvonalú Balaton-monitoringra évente akár 100–150 millió forint sem lenne túlzás, azonban csupán öt–hatmillió jut rá.

– Persze ebből is ki lehet hozni valamit, de nem azt, amit szeretnénk. Minél kevesebb a forrás, annál kevesebb felmerülő kérdésre tudunk okosan válaszolni. A tudáshoz kutatni kell, ahhoz pedig pénzre van szükség. Persze kitalálhatnának a kutatóink saját bölcsességeket is, de ezekre senki sem kíváncsi: tudományos intézet vagyunk, nem önképzőkör – jegyezte meg az intézet vezetője.

– A Balatonra rengeteg intézmény figyel. A Georgikon kartól a Műegyetemig, a Pannon Egyetemtől a vízügyig, a meteorológiai szolgálattól a part menti települések polgármestereiig nagyon sokan figyelünk különféle adatokat. Bár kicsi intézet vagyunk, mégis mi szeretnénk a mértékadó hang lenni. Szakmailag talán mi vagyunk a legsokoldalúbbak, mi látunk a legmesszebbre, mi vagyunk leginkább alkalmasak a tudás integrálására. Azt szeretnénk, hogy a megszólalásainknak legyen nagyobb súlyuk. Ezt azzal próbáljuk elérni, hogy nemzetközileg is egyre láthatóbbak vagyunk, egyre többen figyelnek a kutatásainkra. A Balatonnal kapcsolatban mi szeretnénk lenni a józan hang, ami nem túloz, nem kelt hisztériát, de amit mond, azt el lehet hinni. Ez nem jelent sem versenyt, sem kizárólagosságot.

A cikk folytatása itt elolvasható.