Jelentősen gyarapodott a Balaton környéki települések lakásállománya (magyaridok.hu)

Az üdülőkörzetben az országosnál több építkezés folyt az elmúlt évtizedben. Siófokon, Keszthelyen és Balatonalmádiban épült a legtöbb lakás és üdülő a Balaton kiemelt üdülőkörzetben 2005 és 2014 között. A régió számos településén jelentősen nőtt a beépítés aránya, több kisebb község lakásállománya negyedével-ötödével bővült ebben az időszakban.

      Az országosnál nagyobb arányban gyarapodott a lakásállomány a 180 települést magában foglaló Balaton kiemelt üdülőkörzetben 2005 és 2014 között, ugyanakkor érdekes, hogy az üdülőépítések némileg elmaradtak a hazai átlagtól a Lechner Tudásközpont összeállítása szerint. Az E-építés.hu oldalon közzétett, részletes adatokat feltüntető térkép alapján az üdülőkörzet legtöbb településén intenzív építkezés folyt ebben az évtizedben, amit még a válság által sújtott évek sem vetettek igazán vissza – különösen a tóparti és a turisztikai vonzerővel bíró településeken.

A szóban forgó tíz év alatt a kiemelkedően legtöbb lakás és üdülő a Balaton fővárosának is nevezett Siófokon épült. A 2343 lakás és 203 üdülő a több mint 25 ezer állandó lakosú Siófok lakásállományának 17 százalékát teszi ki. Keszthelyen, a Balaton második legnagyobb városában már jócskán kevesebb, 781 lakás és mindössze 2 üdülő épült ebben az időszakban, ami a helyi lakásállomány mintegy 8 százalékát jelenti. A nyugati medence központjának városias jellegét jól mutatja, hogy tízből hat lakás társasházban épült meg. Jóllehet Balatonalmádi csak a hatodik legnépesebb balatoni település, a lakásépítések mennyiségével dobogós helyet ért el ebben az időszakban: a több mint nyolcezer lakosú városban 351 lakás és 54 üdülő épült. Az új építésű lakóházak itt döntően családi házakat jelentettek.

A Balaton kulturális központjának számító Balatonfüreden ebben az időszakban 376 lakást alakítottak ki, üdülőt azonban egyet sem. Ezzel az északi parti településen épült a régióban a negyedik legtöbb lakás. Jelentősen bővült a lakásállomány két kedvelt, a tótól távolabb fekvő üdülőhelyen is. A Kis-Balaton mellett fekvő Zalakaroson épült Siófok után a legtöbb nyaraló, az egyre népszerűbb üdülőhely összesen 371 lakóingatlannal bővült. Hévízen pedig 354 lakás és 10 üdülő épült. Az itteni apartmanlakásokat nagyrészt az egész évben itt üdülő vendégek használják, akik a fő turisztikai vonzerőt jelentő termáltó miatt érkeznek a több mint négyezer lakosú városba. A Balaton déli partjának Siófok utáni két legnagyobb városában is jelentős építkezések folytak. Az egybeépült Balatonbogláron és Balatonlellén egyaránt mintegy 300-300 új lakóingatlant húztak fel, amelyek számottevő része többszintes, többlakásos társasházban található.

Három térségbeli településen is meghaladta a húsz százalékot az új építések aránya a teljes lakásállományban. A legnagyobb mértékben az alig több mint száz lakost számláló, legkisebb part menti falunak számító Balatonrendes gyarapodott, ahol a 22 új lakás és két új üdülő a teljes állomány több mint negyedét tette ki. A szóban forgó lakások túlnyomó többsége családi ház. Hasonló arányt jelentettek a déli parti Balatonőszöd új építései is, ahol szinte pontosan ugyanannyi lakás (102) és nyaraló (103) épült tíz év alatt. A majdnem háromezer lakosú Cserszegtomajon az új lakások aránya 22 százalékot ért el. A település a Balaton nyugati szegletében, Keszthellyel és Gyenesdiással együtt intenzíven fejlődő, agglomerálódó térséget alkot, ahol 2005 és 2014 között 266 lakás – egytől egyig családi ház – épült. A Balaton-felvidéki Tagyon község ugyan csak 8 családi házzal gyarapodott ez alatt az évtized alatt, csakhogy a mindössze 88 lélekszámú falu házainak ez csaknem az ötödét jelenti.

(13:00)