IX. századi keresztény sírokat is feltártak Zalavár-Várszigeten (tvkeszthely.hu)

Karoling- és Árpád-kori sírokat tártak fel Zalavár-Várszigeten. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai a 850-ben Szűz Mária tiszteletére felszentelt, majd 1019-ben Szt. Adorján tiszteletére újraszentelt templom körül létesített temető még bolygatatlan részeit kutatták. A tudósok részletes ismeretekkel bírnak a 830-as évek végétől a 20. század közepéig terjedő időszakról a területen, de az elkövetkező években számos, még nem kutatott területet szeretnének feltárni.

Egy Karoling-kori sírt is feltártak a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai. A korabeli szokásnak megfelelően ez egy templom melletti temetkezési hely. 850-ben Szűz Mária tiszteletére emeltek itt templomot, majd 1019-ben Szt. Adorján tiszteletére újraszentelték. A Szűz Mária/Szent Adorján templomot a 19.-20. században teljesen elbontották, a helyén nyitott homokgödör révén pedig a templomhoz közeli sírok egy részét is elpusztították. Az idei ásatás a templom körül létesített temető még bolygatatlan részeinek feltárását célozta meg.

Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze:

„Az a terület, ami most épp feltárás alatt van, ez egy állatorvosi lónak is nevezhető tulajdonképpen, mert minden korszak, ami ezen a területen nagyon jelentős, ebben a tízszer tízes területen képviselve van.”

A szelvényben Árpád-kori maradványokat is találtak. Időrendben a következő lenyomat a török időkből származik. A végvárhoz épített palánk cölöpmaradványai láthatóak, melyek az Árpád-kori sírokat is megsértették. 1702-ben felrobbantották az itt álló monostort, a leomlott falmaradványok egy részét is feltárták a régészek. Zalavár-Vársziget 100 éve ismert régészeti jelentőségű terület. 1948-ban kezdődtek itt feltárások.

„Ez egy unikális lelőhely, tudniillik egyfajta folyamatosság van a IX. századtól, tehát a honfoglalást megelőző évszázadtól egészen – ha a lakottságot tekintem – a XVIII. század elejéig. Még a végvárba is születnek kisgyerekek, akik aztán különböző jogi ügyletekben szerepelnek a 18. század folyamán. Nincs beépítve a terület, ezért a régészeti kutatás előtt szabadon áll”

– tette hozzá Ritoók Ágnes.

A régészek szeretnék jövőre is folytatni a feltárásokat. Az Árpád-korban itt állt monostor a bányagödör által elpusztított területnél kiterjedtebb volt, így annak kutatása eredményes lehet. A feltárását azért szorgalmazzák a szakemberek, mert olyan információkat lehetne kapni a korai monostorépítészetre vonatkozóan, amik nem csak a Kárpát-medencében, hanem európai viszonylatban sem áll rendelkezésre. Másik lehetőség a jövőbeni kutatásokra, hogy az Árpád-korban itt működő ispáni központ épületmaradványait tárják fel – a Keszthelyi TV híradása szerint.