„A bevételkiesés és az elvonások nem érintették a pályázatokból megvalósuló beruházásokat. Előrelátóan és óvatosan terveztünk, így nem kell lemondani céljainkról” – beszélt Tósoki Imre, Tihany polgármestere a település gazdálkodásáról szóló interjúban, amit a Tihanyi Visszhang készített vele.
2021. akárcsak az előző év, rendhagyónak mondható. A járvány és a nyomában járó kormányzati intézkedések alaposan átformálták életünket és az önkormányzatok pénzügyi-gazdálkodási feltételeit is. Milyen dilemmákkal szembesültek egyes bevételek elmaradása, illetve elvonása miatt? Mekkora rést ütött mindez az önkormányzat költségvetésén?
– Amikor a veszteségeket vesszük számba, nem csak 2021-ről, hanem 2020-ról is beszélni kell, hiszen a korlátozások tavaly március 15-ével kezdődtek. A kétévi kiesések, elvonások 264 millió forint mínuszt jelentettek számunkra. Önmagában csak az idegenforgalmi adó utáni plusz 1 forintos állami támogatás kivezetése 80 millió forint csökkenést okozott. A gépjárműadó elvonása, a parkolás ingyenessé tétele, valamint a vendéglátói kitelepülések közterület-használati díjának elvesztése is érzékenyen érintett minket. Ugyanakkor a járvány elleni védekezés jelentős költséggel járt – gondoljunk csak a közterületek fertőtlenítésére, az ebédkihordásra vagy az idősek ellátására. A pandémia alatt megszerveztük a hétvégi főzést az iskola konyháján, így azokat is kiszolgáltuk, akik nem jutottak volna a hét végén rendes ebédhez a rendkívüli helyzetben. Ebben az évben a minimálbér 200 ezer forintra emelése ró további terhet ránk, mert – például a Falugondnokságnál – ez sok embert érint, miközben a más területen dolgozók is fizetésemelést várnak el.
Milyen alternatív megoldások jöhettek szóba? Mik voltak a legfontosabb szempontok a döntések meghozatalakor?
– Elsősorban a takarékos gazdálkodásban láttuk a megoldást. Döntést hoztunk arról, hogy egyes rendezvényeket elhalasztunk, ezek egy részét ősszel sikerült bepótolnunk a programok összevonásával. Spórolni tudtunk a saját finanszírozású beruházások átütemezésével is. Minden intézményvezetőt felszólítottunk a takarékos gazdálkodásra, kérve, hogy csak a legszükségesebb beszerzéseket hajtsák végre.
Nem gondoltak létszám-csökkentésre vagy intézménybezárásra?
– Nem, egyik megoldás sem merült fel. Köszönhető ez annak, hogy maradt még egy kis tartalék a Kenderföldek értékesítéséből. Ideiglenesen bezártuk a könyvtárat, a művelődési házat, de az alkalmazottakat nem bocsátottuk el.
Felmerült-e a helyi adóterhek növelése a kieső bevételek pótlására, a költségvetés lyukainak befoltozására? A turisztikai feladatok megoldására például – civil körökben – már szóba került egyfajta hozzájárulás bevezetése az IFA csökkenésének ellensúlyozására, és a központi költségvetéstől való nagyobb függetlenség érdekében.
– Szerettük volna 2020 végén az adórendeletünket módosítani, de az érvényes szabályozás, kormánydöntés szerint 2021-re nem lehetett adóemelést előirányozni. Tihanyban öt éve volt utoljára adóemelés. Most sem tudjuk, hogy mi várható ezen a téren, nem egyértelmű a jogi szabályozás. Az építményadó esetében az adóalanyok körét lehetne szélesíteni, de a törvény szerint a külterületeken álló gazdasági épület után senki sem köteles adót fizetni. Önkéntesen sok cserhegyi és óvári tulajdonos bevallja a lakás vagy nyaralás céljára használt ingatlanát, és fizeti a kivetett építményadót. A terület átminősítésének nincsenek meg a feltételei. A külterületi szabályozást 2021 végéig a Balaton-törvényhez kellett igazítani. A törvény kimondja, hogy ezeket a területeket nem lehet belterületbe vonni. Ezekben az övezetekben lakóépületek nem lehetnek, ezért ahol a helyi szabályozás megengedte ezek építését, most kikerülnek a korábbi szabályozás alól. Ez azt jelenti, hogy a maximális alapterületet 180 négyzetméterről 150-re kell csökkenteni, a pincével és a gazdasági épülettel együtt.
Eszerint a gyakran kifogásolt, luxusnyaraló-típusú mezőgazdasági épületek kötelező adózására még nincs megoldás.
– Nincs, és egyelőre nem is lehetséges. A törvényeket be kell tartanunk, és be is tartjuk.
Mi volt az eddigi legnehezebb, költségvetést érintő döntés az utóbbi két évben?
– Nem is a döntések meghozatala volt nagyon nehéz, mivel ezeket nem lehetett mérlegelni, muszáj volt meglépni. Legfőbb célunk az volt, hogy az itt élőket és az üdülőket megóvjuk a járványtól. Ennek érdekében lezártuk a parkolókat, önkénteseket toboroztunk, megszerveztük a maszk ellátást, fertőtlenítést végeztünk a köztereken, közintézményekben, buszmegállókban. A döntés nem nehéz volt, hanem szükséges – beleértve a költségvetést érintőket is.
Hogyan hatott a pénzszűke a fejlesztési tervekre?
– A bevételkiesés és az elvonások nem érintették azokat a beruházásokat, amelyeket 100 százalékban pályázatból valósítottunk meg; például nem lassította le a magtárépület felújítását, a Tihanyi Művészek Élményházának megvalósítását, vagy a Csokonai liget felújítását.
A helyiek az önkormányzathoz leggyakrabban személyes problémáik megoldása érdekében fordulnak. Nem lenne jobb, ha az emberek nemcsak elérhető segítségnek tekintenék a hivatalt, hanem ismernék az önkormányzat gazdasági-pénzügyi helyzetét, mozgásterét, a dilemmákat, és esetleg ők is beszállnának a legjobb megoldások kimunkálásába?
– Ez jól hangzik, de vajon megvalósítható? És ha igen, hogyan? Az embereket általában csak az eredmények érdeklik – és ebben van is igazságuk. Azért választanak felelős tisztségviselőket, hogy azokra bízhassák a település problémáinak megoldását. Ezzel együtt lehetőség van a költségvetés megtárgyalását a helyszínen, élőben vagy televíziós közvetítés formájában követni. A rendelet megtalálható honlapunkon. Tény, hogy a kommunikációt ki lehetne terjeszteni erre a témára, hogy az itt élők reálisabban lássák, mire vagyunk képesek, és mi az, ami lehetetlen.
Ön szerint milyen mértékben teljesülnek a költségvetési célok?
– Úgy gondolom, hogy előrelátóan és óvatosan terveztünk, így nem kell lemondani céljainkról. A költségvetés megtervezésekor már kalkuláltunk azzal, hogy nem lehet időben elkezdeni az IFA beszedését, és szerényebb öszszeggel számoltunk a parkolóbevételek esetében is. De tény, hogy az önkormányzat működőképességének fenn ma – ra dá sához, intézményeink, az óvoda, a Falugondnokság, a jóléti szolgáltatások zökkenőmentes működéséhez tartalékokra volt szükségünk.
Egyszer minden tartalék elfogy.
– Szigorú pénzügyi fegyelemmel még két évet ki tudunk húzni. Bízom benne, hogy megkapjuk az igényelt állami költségvetési támogatást, és akkor levegőhöz jutunk. Tény, hogy komoly bevételhez kell jutnunk.
Vagyis mire számíthatunk? Milyen anyagi helyzetben talál minket az idei év?
– Eddig is komoly erőfeszítéseket tettünk a pénzügyi egyensúly megtartására, és ezután is szükség lesz rá. A két pandémiás év után hosszú évekre lesz szükség a kiesések pótlására, a normál működés visszatérésre. Itt tartunk most. Tihanynak szerencséje van, mert a 2021-es elő- és utószezonban sok vendég volt. Így vállalkozóink jobb helyzetben vannak, mint az önkormányzat. Annál is inkább, mert a település vonzóvá tétele a mi feladatunk, ami nagyon sokba kerül. Az igényes környezet biztosítása mellett az ingyenes strandok rendben tartása is óriási teher, bevételeink nagy részét erre költjük. Ami tőlünk telik, megtesszük, és közben reménykedünk a jobb időkben.