Az önkormányzatok a vártnál lényegesen kevesebb költségvetési támogatást kapnak ebben az évben az államtól, ráadásul a településfejlesztésekre kiírt pályázatok is elakadtak egy időre. Milyen helyzetben van Tihany, mire lehet elegendő a település költségvetése? – írja a Tihanyi Visszhang, amely a legújabb számában Tósoki Imre polgármestert kérdezte. Az interjúban a középtávú fejlesztési célokról és a helyi turizmus átformálásáról is szó esett.
Hogyan értékeli az elmúlt évet?
– A 2023-as év sikeres volt, 200 millió forint tartalékkal zártuk az évet, amire szükségünk is lesz az idei év első három hónapjának finanszírozásához. Elkészült az új óvoda-bölcsőde épülete, ami az intézmény fölött kialakított lakásokkal együtt az elmúlt év legnagyobb beruházása volt. Több fejlesztés van, ami áthúzódik még az idei évre. A külterületi utak fejlesztése projekt keretében már elkészült a Cserhegyi útrész, a temető fölötti út befejezése pedig áprilisra várható, itt az időjárási viszonyok miatt csúsznak a munkálatok. Folyamatban van az Echo-domb parkosítása, a környezetének a rendezése, várhatóan tavasszal elkezdődnek a munkálatok, a szezonra teljesen megújul a park. Vannak pályázatok, amelyek forráshiány miatt egyelőre állnak, ilyen a Szőlő-, és az Ürgedombi utcát összekötő szakasz felújítása, illetve a volt Tihany csárda épületének műemléki felújítására. Úgy látom új pályázatokra egyelőre nem lesz lehetőségünk, így még inkább felértékelődik a tavalyi év. A DRV három éve elindított, a közmű-hálózat fejlesztését célzó programja idén lezárul, ami szintén jó hír, viszont a Kossuth utca teljes újra aszfaltozására kiírt pályázati támogatást egyelőre visszavonták.
Igyekszünk ezt megoldani, tárgyaltam már ennek érdekében, Lázár János miniszterrel is, nincs még konkrétum, de bizakodó vagyok.
A kormány jelentős megszorítást tervez az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozásánál. 400 milliárd forinttal kevesebb költségvetési támogatást fizet ki az önkormányzatoknak, miközben a jelentősebb saját adóbevételekkel rendelkező településekre kivetett úgynevezett szolidaritási adó is tovább növekszik. Tihanyt milyen mértékben érintik ezek a változások?
– A központi költségvetésből származó bevételeink idén valószínűleg drasztikusan csökkeni fognak, ezzel párhuzamosan a szolidaritási adót is be kell fizetnünk, – mindez komoly nehézséget jelent majd. Az elvonás pontos mértékét azonban még nem tudjuk. A legfontosabb célunk az intézményeink biztonságos működtetése, az önkormányzati feladatok folyamatos ellátása, azaz a település működtetése. Az intézményi rendszer adott, egyedül az új óvoda-bölcsőde fenntartása lesz új tétel, hiszen egész éves működését még nem finanszíroztuk. A közterületek karbantartásának, a szemét elszállításának, az útjavításoknak, a két ingyenes strand fenntartásának, hogy csak néhány példát mondjak, nagy költségvetési vonzata van – de ezekből nem engedhetünk. 2024 komoly kihívást jelent majd.
Az új óvodánál nemcsak az éves működtetés finanszírozása jelent feladatot, de az intézmény fölé megépített lakások értékesítése is gondot okozhat.
– Az új lakások értékesítése nagyon fontos. 650-700 millió forint bevételről van szó, ez legalább hat lakás eladását jelenti. A társasházi alapítóokirat jóváhagyási fázisában vagyunk, ez után jöhet az értékesítés, amit ebben az évben mindenképp le kell bonyolítanunk. Az építkezéshez felvett az önkormányzat 140 millió forint hitelt, ezt vissza kell fizetnünk, és az önkormányzati tulajdonban megmaradó lakások áfáját is ki kell fizetnünk. Szükségünk van a lakások értékesítésére, ez az idei év egyik fontos feladata.
A decemberi közmeghallgatáson helyi lakosok felvetették, hogy több szemetesgyűjtő edényre lenne szükség a településen illetve a Kossuth utcán az Akvárium előtt egy új zebra létesítését is kérték. Örökzöld témaként az utak javítása is szóba került. Mit tud tenni az önkormányzat?
– Mindkét felvetést jogosnak érzem. Egyelőre a meglévő szemétgyűjtőket cseréljük le, nagyobb kapacitású, környezetbeillő szemetestárolókat helyezünk ki, meglátjuk, ez hoz-e változást. A következő lépés lehet majd az, hogy feltérképezve, hol van belőlük hiány, újabbakat helyezzünk ki. A zebrák telepítésével is egyetértek, a megnövekedett gépjárműforgalom miatt szükség van rájuk Tihany más részein is. Az új óvodánál például el is kezdtük a tervezést. Azt tudni kell, hogy előírások szabályozzák a zebrák étesítését, az egyik ilyen például, hogy közvetlen környezetükben biztosítani kell a közvilágítást. Ahol ez nem adott, ott jelentős költségekkel kell számolni. A somosi strandnál is indokolt lenne egy zebra kiépítése, de a közvilágítás kialakítása miatt több mint 20 millió forintba kerülne a kiépítése, ami a jelen helyzetünkben tetemes összeg.
Az utakon jelentkező kisebb-nagyobb kátyúk kijavítását minden évben saját költségén elvégzi az önkormányzat. Ez idén sem lesz másként, 15 millió forint van elkülönítve a belterületi utak javítására, a munka tavasszal, amint az időjárás engedi, elkezdődik.
Évek óta napirenden van a Rév környezetének rehabilitálása. Időszerű lehet ez a közeljövőben?
– A Rév fejlesztésének nagy löketet adhat, hogy kiemelt kormányzati program keretében akarják megvalósítani a szántódi és a tihanyi rév modernizálását. Már folyamatban van az ehhez szükséges szabályozási terv módosítása. A beruházás nem csak a komp környékét rendezné, szorgalmaztuk az önkormányzati járdaszakaszok megújítását is. Az ősközség tehermentesítése érdekében itt egy nagyobb parkolót is szeretnénk kialakítani, erről a szándékunkról nem mondtunk le, bár tudom, ennek vannak ellenzői. Jó példa lehet a Kenderföldeken tervezett magánberuházás, ahol a civilekkel egyeztetve végül egy kompromisszumos, az eredeti elképzelésekhez képest lényegesen konszolidáltabb fejlesztés kezdődhet majd el. Lássuk be, ez a húszhektáros terület hosszú ideje egy szemétlerakó, ami tarthatatlan helyzet. Itt, ha elkészül a magánberuházás, évi 25-40 milliós bevétele lehet majd Tihanynak, ami ugyan jóval kevesebb, mint az eredetileg tervezett szállodalétesítés esetén lett volna, de elfogadtuk, elfogadtam, hogy megváltozott a szemlélet.
Bár jelenleg nincsenek pályázati lehetőségek, a helyzet idővel várhatóan változik. Milyen fejlesztési elképzelések vannak?
– Természetesen nem adtuk fel az elképzeléseinket. Továbbra is úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne új épületet létesíteni a falugondnokságnak. Ez ráadásul egy kettős célt szolgálna, egyrészt végre kulturált körülmények között végezhetné a munkáját a gondokság, másrészt a jelenlegi Belső-tó melletti telephelyük felszabadulása új perspektívát nyithatna a településnek. Egy modern rendezvényhelyszínt lehetne itt létrehozni, ez az egyetlen még szabad terület Tihanyban, amely alkalmas lenne erre, arról nem beszélve, hogy a település egyik leglátogatottabb részét tudnánk megfelelően rendezni. A másik nagy cél, amit az elkövetkező években mindenképp meg kell oldanunk, az a félsziget közlekedési rendszerének az átformálása, a parkolás fejlesztése. Elkerülhetetlen a parkolási kapacitás bővítése.
Juhász Gábor alpolgármester, átfogó beszámolót készített a helyi turizmusról, amely javaslatokat is tartalmaz. A testületnek milyen szándékai vannak, ez egyelőre csak egy elméleti anyag vagy konkrét lépések is várhatók?
– Fontosnak tartottam egy turisztikai szakértő beemelését az önkormányzati munkába, mert eljutottunk oda, ahol mi, képviselők már kevesek vagyunk. Az önkormányzat a település turisztikai bevételeit adóemeléssel, településfejlesztéssel, attrakciók megvalósításával tudja előre mozdítani, de követni kell az új trendeket, a szemléletváltozásokat.
Muszáj tovább lépni, egyetértek azzal, hogy lehet plusz bevételt szerezni a helyi turizmussal, mozgósítani kell a helyi vállalkozásokat is. Kellenek az új ötletek, megoldások. Nem lehet tovább halogatni, újra kell gondolni Tihany turizmusát, ez persze hosszútávú munka, de az első lépéseket minél előbb meg kell tennünk.