Innovációs technológiákkal újul meg a magyar luxusmárka (infostart.hu)   

 

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. számos hazai kutatóműhellyel működik együtt, többek közt a veszprémi Pannon Egyetemmel alapanyag-kutatás, míg a Debreceni Egyetemmel 3D képalkotás területén, legutóbb az Energiatudományi Kutatóközponttal indított közös kutatás-fejlesztési együttműködést – írja az infostart.hu.

 

A Herendi Porcelánmanufaktúra a mai napig kézműves technológiával állítja elő egyedi, kézzel festett, több mint tizenhatezer fehér formát és négyezer különböző festett mintát felvonultató porcelánportfólióját, melynek jelentős részét, közel 75 százalékát exportpiacokon értékesíti. A manufakturális termelés azonban az innovatív szemléletet sem a gyártástechnológiából, sem az alapanyag-kutatásból nem zárja ki, a társaság kiemelt figyelmet fordít a kutatás-fejlesztésre és az innovációra.

„A globális luxuspiacon óriási a verseny, így közép- és hosszú távon csak a legkiválóbbak maradhatnak talpon. Épp ezért olyan termékfejlesztésre törekszünk, amelynek eredményeként folyamatosan ki tudjuk szolgálni a legmagasabb szintű nemzetközi vevői igényeket is. Ehhez pedig nélkülözhetetlenek a kutatási eredmények és a belőlük létrejövő innovatív technológiák” – idézi Simon Attila vezérigazgatót a infostart.hu.

Legutóbbi kutatás-fejlesztési együttműködésében a Herendi Porcelánmanufaktúra az Energiatudományi Kutatóközponttal közösen számos kutatási részterületet azonosított, kezdve a mikroorganizmusok által okozott szennyeződések kialakulását gátló tartálybevonatok kifejlesztésétől, egészen a műanyag és gipsz öntőformák szövet-, és pórusszerkezetét feltáró vizsgálatokig. A közös projekt indulásával az üzemi környezetben előforduló szennyezésforrások vizsgálata kapott elsőbbséget. Az Energetikai Kutatóközpont laborjában így sor kerülhetett a porcelán alapanyaggal közvetlenül érintkező eszközök kopása elemi összetételének elemzésére. A szerkezeti anyagokról, ötvözetekről készült speciális elemzés ugyanis képes feltárni a porcelán minőségét veszélyeztető, a gyártási folyamat során használt eszközök fémes kopásait, korrodálódás általi szennyeződések nyomait.

Szabó István, a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal elnökhelyettese is példaértékűnek tartja, hogy a cég a hazai egyetemek és kutatóintézetek tudáskapacitásának bevonásával valósít meg exportképes innovációkat. Mint mondta, az egyetemi és kutatóintézeti szférában megvan a piac közeli tudományos eredményekhez szükséges szakértelem, szabad kapacitás és kutatási infrastruktúra, amit egy átlagos hazai kkv, de sok esetben akár egy nagyobb vállalat sem tudna rentábilisan fenntartani.