A balatoni települések felértékelődése nagyban meghatározta a környező vármegyék lakáspiacát az utóbbi évtizedben. Az ország lakossága 3,4 százalékkal 9,6 millió főre csökkent az előző, 2011-es népszámláláshoz képest. Egyebek mellett erről szól az ingatlan.com új elemzése, amely a friss népszámlálási adatok alapján mutatja be a Balaton körüli vármegyék lakáspiacában bekövetkezett változásokat, valamint ismerteti azt is, hogyan változtak 2018-hoz képest az átlagos lakóingatlan-árak a kínálati piacon.
Az országos trendekről Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: a 2011-hez képest bekövetkezett változások közül kiemelhető, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetei az évtized nyertesei. Ennek hátterében az áll, hogy a legnagyobb népességű városokban jelentős lakáspiaci drágulás ment végbe, ezért sokan megváltak az ottani ingatlanjuktól és az agglomerációs települések felé vették az irányt, ahol alacsonyabb átlagos négyzetméteráron, sokszor nagyobb lakóingatlant tudtak vásárolni. Ez azonban az országos tendencia, a különböző országrészekben komolyabb eltérések láthatóak. A nyaralóövezettel és egyetemmel rendelkező vármegyék, illetve városok jellemzően az országos átlagnál erősebb ingatlanpiaccal rendelkeznek. Ez hosszú távon is érzékelhető hatást gyakorol a piacra.
Balogh László beszélt arról is, hogy idén az országos lakáspiacon visszafogott a kereslet, ez részben a bizonytalan gazdasági környezettel, az árak korábbi jelentős emelkedésével magyarázható, ezért számos háztartás elhalasztotta a lakásvásárlást, költözést. Ugyanakkor a következő időszakban a kisebb, úgynevezett falusi csokos települések lakáspiaca felélénkülhet, mivel jövőre a mostaninál kedvezőbb feltételekkel lehet majd igénybe venni ezt a támogatást.
A 2011 óta eltelt évtized második felében, a fizetések emelkedése, a járványhatás felerősítette az üdülőövezetekben lévő, jellemzően kerttel rendelkező lakóingatlanok iránti keresletet, ami hozzájárult a vármegye lakáspiacának fejlődéséhez. A nyaralók népszerűsége magyarázhatja azt, hogy a vármegye lakosságának csökkenése mellett az ingatlanok száma elemelkedett, hiszen ezek gyakran szabadidős célra vásárolt épületek.
Árak Veszprém vármegyéből és a tópartról
Július elején összesen több mint 6200 eladó lakóingatlan szerepelt a vármegyei kínálatban az ingatlan.com adatai szerint. Az átlagos négyzetméterár 683 ezer forint volt, ami 141 százalékos drágulásnak felel meg a 2018-as átlaghoz képest. Veszprémben az átlagos négyzetméterár 120 százalékkal 722 ezerre nőtt. A vármegye nyaralóövezetébe tartozó települések közül Balatonfüreden, Balatonkenesén, Alsóörsön, Balatonakarattyán és Csopakon 95 – 285 százalékkal 1 – 1,5 millió forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár.
Az is kiderül az ingatlan.com elemzéséből, hogy a legjelentősebb kínálattal rendelkező vármegyei településeket nézve Sümegen például 123 százalékkal 325 ezer forintra, Pápán 217 százalékkal 418 ezer forintra, Tapolcán 237 százalékkal 506, Ajkán 213 százalékkal 473 ezer forintra ezer forintra emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai.
Árak Somogy vármegyei és balatoni településekről
A vármegyei kínálatban az ingatlan.com adatai szerint idén július elején csaknem 8400 eladó lakóingatlan szerepelt. Az átlagos négyzetméterár 725 ezer forint volt, ami 213 százalékos drágulásnak felel meg a 2018-as átlaghoz képest. Kaposváron az átlagos négyzetméterár 167 százalékkal 440 ezerre nőtt. A vármegye nyaralóövezetébe tartozó települések közül Siófokon, Zamárdiban, Balatonlellén és Balatonföldváron 117-144 százalékkal 1 – 1,2 millió forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár.
Az is kiderül az ingatlan.com elemzéséből, hogy a legjelentősebb kínálattal rendelkező vármegyei településeket nézve Marcaliban például 222 százalékkal 402 ezer forintra, Nagyatádon 116 százalékkal 283 ezer forintra, Igalon 196 százalékkal 314 ezer forintra emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai.
Négyzetméterárak a Zala vármegyei településekről
A vármegyei kínálatban az ingatlan.com adatai szerint idén július elején összesen közel 4900 eladó lakóingatlan szerepelt. Az átlagos négyzetméterára 531 ezer forint volt, ami 157 százalékos drágulásnak felel meg a 2018-as átlaghoz képest. Zalaegerszegen az átlagos négyzetméterár 116 százalékkal 534 ezerre nőtt. A vármegye nyaralóövezetébe tartozó települések közül Balatongyörökön, Vonyarcvashegyen, Gyenesdiáson és Keszthelyen 196 – 240 százalékkal 764 -982 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. A gyógyvízforrásuk miatt fontos üdülési központok Kehidakustányban 205 százalékkal 600 ezer forintra Zalakaroson 198 százalékkal 528 ezer forintra nőttek az átlagos négyzetméterárak.
Az is kiderül az ingatlan.com elemzéséből, hogy a legjelentősebb kínálattal rendelkező további településeket nézve Nagykanizsán például 155 százalékkal 406 ezer forintra, Lentiben 169 százalékkal 369 ezer forintra emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai.