Így vihető tovább Veszprém Európa Kulturális Fővárosa öröksége (vehir.hu)

Neil Peterson aktívan részt vett Liverpool Európa Kulturális Fővárosa programjának szervezésében 2008-ban, majd tapasztalatával több későbbi kulturális fővárosnak – köztük Veszprémnek is – segített. A program lezárultával arról nyilatkozott, milyen lehetőségei vannak Veszprémnek arra, hogy hosszú távon profitáljon a 2023-as év eredményeiből. 

Számos olyan ember, aki jártas Európa Kulturális Fővárosainak világában, azt mondja, hogy Veszprém nagyon jó munkát végzett, lenyűgöző a megvalósult programok minősége egy ilyen, viszonylag kis méretű várostól. Jó csapat alakult ki, jól gondolkodtak, jól szerveztek, jó volt a politikai támogatás is: a polgármester a kezdetektől fogva részese volt az egyeztetéseknek, de nem telepedett rá a csapatra, hagyta a szakembereket, hogy ötleteljenek, vitatkozzanak, kreatívak legyenek. Szóval Veszprém kérdés nélkül a sikertörténetek közé sorolható, és szerintem adott a lehetőség, hogy az EKF örökségét is sikerre vigyék, hiszen az elmúlt fél évben is újabb helyszínek nyíltak meg és még továbbiak állnak előttünk. Még ha a költségvetés nem is mérhető az eddigiekhez, azt gondolom, hogy izgalmas jövő elé nézünk – fogalmazott Neil Peterson a vehir.hu-nak.

Kifejtette: az örökség sok mindent jelenthet, de szerinte három fő szempontot érdemes kiemelni. Az egyik a pénzügyi örökség: hogy a költségvetés visszatér-e az EKF előtti szintre, vagy van-e valamilyen lehetőség, hogy ezt növeljük.

Van egy szervezeti örökség is, erről tárgyalunk most: hogy a VEB2023 szervezet magját az eddigiekhez hasonlóan külön lehet-e tartani a várostól, vagy hogy az önkormányzat hogyan szervezi a kulturális programjait? És persze jelentősen megnövekedett a kulturális infrastruktúra mérete, új intézmények jöttek létre, ezek működtetéséhez szükség van stábra. Ez most a fő feladat: az év végéig fel kell fejleszteni a szervezetet – és persze a költségvetést –, ami a következő öt évben működtetheti a kulturális életet. Fontos az is, hogy stratégiailag hogyan gondolkodunk, példának okáért a CODE megnyílik az év második felében, a várnegyed újra látogathatóvá válik 2026-ban, az élet tehát nem állt meg, a szervezetnek pedig fejlődnie kell, hogy ezzel lépést tudjon tartani – tette hozzá.

A harmadik tényező pedig, ami 2008-ban igazán tetten érhető volt Liverpoolban, az érzelmi örökség. Az itt élők tényleg élvezték a kulturális pezsgést? Én azt hiszem, igen, az én tapasztalatom az, hogy az emberek elégedettek voltak mindazzal, ami történt, de hogyan lehet ezt az érzelmi többletet életben tartani, hogy a veszprémiek továbbra is járjanak múzeumba, moziba, támogassák a rendezvényeket? – vetette fel.

A szakember szerint a CODE – ami hamarosan megnyílik – egy nagyszerű lehetőséget jelent majd, mert még csak hasonló sem létezik Európának ezen a részén. Az ebben rejlő potenciál – például az iskolák és az oktatási tevékenység bevonásával –  Európa élmezőnyébe repítheti Veszprémet a tudományos-technológiai attrakciók terén.

Az, ahogy a múzeumban és a börtönmúzeumban élnek a technológia adta lehetőségekkel a történetmesélésben, az nagyon modern megoldás. A börtönmúzeum koncepciója egészen kivételesen jó. Ez egy történelmi város, és ha a történelmiséget képes ötvözni az innovációval, akkor Veszprém a méretéből adódónál messze nagyobb fejlődésre képes.

Érdemes odafigyelni a kerek évfordulókra, vagy az olyan lehetőségekre, mint a vár újranyitása lesz. Neil Peterson szerint az, hogy van egy narratíva, amit a városról el akarunk mesélni a következő tíz évben, az mindenképpen jó irány. Persze nem lehet minden évben EKF-szintű programdömpinget szervezni, de arra oda lehet figyelni, hogy a nyáron legyen egy-egy zenei fesztivál, vagy hogy a főszezonon kívül is történjenek olyan események, amik idecsalogatják a vendégeket és kicsalogatják az otthonaikból az itt élőket.