Így éli meg a háborút az orosz turisták hazai fellegvára (mandiner.hu)

Alaposan átrajzolták az orosz–ukrán háború és az arra válaszul elrendelt nyugati szankciók az idegenforgalmat tekintve hazánk második legnépszerűbb városának, az oroszok kedvelt üdülőhelyének, Hévíznek a vendégkörét. Hogy miként, arról Papp Gábor, a fürdőváros polgármestere nyilatkozott a Mandinernek.

 

Ha valakik, akkor a turisztikával foglalkozó hévíziek biztosan a saját bőrükön érezték az elmúlt hónapokban az egy esztendeje kirobbant orosz–ukrán háború hatásait, hiszen a korábbi években Oroszországból hazánkba látogatók egyik legkedveltebb célpontja volt a zalai fürdőváros, amely az idehaza regisztrált orosz vendégéjszakák mintegy harmadát bonyolította.

 

Hévízi szállások: az oroszok odavannak értük

„Hévízen 2010-ben született döntés egy komoly idegenforgalmi struktúraváltásról, amelynek köszönhetően a korábbi évi 700-800 ezres vendégéjszakaszámot feltornáztuk bőven egymillió fölé” – idézte fel a város Fidesz–KDNP-s polgármestere a Mandinernek. Papp Gábor azt is felelevenítette, egy szakmai stábbal 2011-ben Oroszországba utaztak, ahol egy nagyon komoly marketingkampányról és médiamegjelenésről sikerült megállapodniuk, aminek meg is lett az eredménye: az előző évtizedben rendre évi 300-350 ezer vendégéjszakát töltöttek el az oroszok a településen, ahol többen közülük még ingatlant is vettek maguknak.

E tendenciában egyedül 2014–15-ben történt némi megtorpanás. Az akkori krími konfliktus és a szankciók miatt mintegy 40 százalékkal visszaesett az orosz vendégéjszakák volumene, 2016 és 2019 között viszont ismét az évtized első felében megszokott számokat regisztrálták.

 

Járvány után háború

A koronavírus-járvány által sújtott két évben, 2020-ban és 2021-ben, mint minden turisztikai fellegvár, Hévíz is nehéz időszakot élt át: a korábbi egymillió fölötti vendégéjszaka helyett 2020-ban csak alig 250 ezret, rá egy évre pedig – némi javulással – félmilliót tudtak regisztrálni. Átalakult a turisták állampolgárság szerinti összetétele is, hiszen míg addig 70:30 volt a külföldi-belföldi turisták aránya, addig ez a pandémia alatt a korlátozások miatt teljesen megfordult, és sokkal több lett a magyar a fürdőhelyen, mint a külföldi.

„2022-ben ugyanakkor már ismét majdnem egymillió vendégéjszakát könyvelhetett el Hévíz. A 951 ezres számmal a város Budapest mögött a második az országos ranglistán” 

– mondta büszkén a polgármester, hangsúlyozva: ha ehhez hozzáadódna a korábban megszokott 300-350 ezer orosz vendégéjszaka, akkor „nagyon komoly számokat tudtunk volna produkálni”.

A 951 ezer éjszakát nagyjából 60:40 arányban töltötték el Hévízen bel- és külföldiek. Utóbbiak között a legnagyobb számban a német vendégek voltak (15-17 százalék), őket követték az osztrákok és a csehek (6-8 százalék), de nem maradtak el teljesen az oroszok és az ukránok sem, bár ők az összérték mindössze 1-2 százalékát tették ki.

Korábban egyébként a kínaiak is produkáltak évi mintegy 40 ezer vendégéjszakát, ők azonban a járvány kirobbanása óta teljes egészében eltűntek.

 

Jönnének az oroszok, de bonyolult és drága az utazásuk

Papp Gábor arról is beszélt, hogy a hozzájuk befutó visszajelzésekből tudják: az oroszok természetesen nem tettek le a hévízi üdülésről, de a szankciók miatt közvetlen járattal nem utazhatnak európai uniós repülőtérre, így a sármelléki Hévíz–Balaton Airport sem fogadhat orosz gépeket. Az orosz turisták isztambuli vagy dohai átszállással tudnak legfeljebb eljutni Magyarországra, ez viszont komplikált, időigényes, a repülőjegyár pedig a korábban megszokott többszöröse.

A polgármester mindennek ellenére optimista.

„A jövőképünk pozitív. Egyrészt az idei számok várhatóan felülmúlják majd a tavalyiakat, másrészt bizakodunk a háború befejeződésében vagy legalább a szankciók enyhítésében. A célunk egyértelműen az, hogy visszatérjünk azokhoz az időkhöz, amikor több mint ötven országból jöttek turisták Hévízre”

– mondta a városvezető a mandiner.hu-nak, kiemelve: Hévízen soha semmiféle konfliktus nem volt az orosz és az ukrán vendégek között, sőt a helyi orosz és ukrán ingatlantulajdonosok között sem, akik egyébként sok menekültet befogadtak a házukba a háború kitörését követően.