Így alakult a Balaton kerékpáros forgalma

A Központi Statisztikai Hivatal kísérleti statisztika keretében a Magyar Közút Zrt. által működtetett mérőpontok adatait felhasználva becslést készített a hazai nagy tavak melletti kerékpárforgalomra, ezzel megtették az első lépést a magyarországi kerékpárstatisztika kialakításában. Az adatokból kiderül: 2024. június, július és augusztus hónapokban a magyarországi nagy tavaknál összességében 6,7%-kal nőtt a kerékpárforgalom. A nyári hónapokban a vizsgált településeken 498,5 ezer kerékpáros elhaladását becsülték, szemben az előző évi 467,3 ezerhez képest. 

A Balaton északi partján számos településen található mérőpont, többek között Balatonedericsen, Zánkán, Örvényesen, Keszthelyen. Örvényes és Zánka esetében 2,5, illetve 31%-kal haladta meg a kerékpárforgalom az előző év azonos időszakit, míg Balatonederics és Keszthely esetében csökkenés volt tapasztalható (–7,2, ill. –27%) – olvasható a statisztika elemzésében.

(Forrás: KSH)

A Balaton északi partján számos turisztikai szálláshely áll a vendégek rendelkezésére, így nem véletlen, hogy a kerékpározók száma és a turisztikai szálláshelyek között eltérő nagyságrendet mértünk a kiválasztott települések esetében. Örvényesen a vizsgált nyári hónapokban 75 ezren, Zánkán 42 ezren, Balatonedericsen 60 ezren, Keszthelyen 54 ezren kerékpároztak.

Módszertani leírás

A Magyar Közút Zrt.-től negyedévente, az évszakokhoz kötődően veszi át a KSH a kerékpárforgalmat mérő műszerek adatait az OSAP (Országos Statisztikai Adatfelvételi Program) 2591. számú adatátvétele keretében. A vizsgálatba a magyarországi nagy tavak (Fertő tó, Tisza-tó, Velencei-tó és a Balaton) mellett található mérőpontokat vontuk be.

A mérőműszerek a mellettük elhaladó kerékpárok számát rögzítik. Az egyszerűség kedvéért egy elhaladást egy kerékpározónak vettek. A gyakorlatban lehet eltérés, pl. egy felnőtt kisgyermeket szállít kerékpárülésen vagy tandemkerékpár esetében.

Fertőd (Fertő tó), Tiszafüred (Tisza-tó), Balatonederics, Zánka, Örvényes, Keszthely (Balaton), valamint Pákozd, Agárd (Velencei-tó) mérőműszeradatait idősorba, havi gyakoriságra aggregálva vizsgálták, és összevetették a turisztikai szálláshelyszolgáltatás-statisztika vendégadataival. A kerékpárforgalmi adatok nyers állapotban korlátozottan használhatók fel, ugyanis csak kevés mérést végző készülék működött hosszabb időszakon keresztül megbízhatóan. Ugyanakkor ezek javítása, bővítése zajlik, emiatt hosszabb távon pontosabb információkhoz juthatunk.

A lehető legjobb adatpótlás megvalósításához gépi tanulási eljárást (pl. missForest) és idősoros modelleket is megvizsgálták. Az eredmények alapján a szálláshelyi adatokat segédváltozóként felhasználó ARIMAX modell bizonyult a legjobbnak, ezért havi szinten ezzel végezték el a hiányzó adatok kiegészítését. A pótlási eljárás kísérleti jellege miatt az eredményeket egyelőre az évszakokhoz kötődő negyedéves gyakorisággal publikálják.