Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt.
2024-ben a megtisztelő címet a szavazatok alapján az európai vagy közönséges bükk, a Fagus sylvatica nyerte – írja a turizmus.com
Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben ajánlást tesz három fafajra, melyek közül az Év Fáját szavazással választják meg. Idén október 29-től november 20-ig lehet szavazni az Év fája tematikus honlapon a jelöltekre, ahol figyelemmel kísérhető a szavazás állása is.
Az Év fája 2025 szavazás jelöltjei:
Kecskefűz (Salix caprea)
Fatermetű egyedei ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az Alföldön kimondottan ritka. A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja. A füzekhez igen sok olyan rovarfaj kötődik, ami nem él meg más növényeken, ezért nagyon fontos szerepe van az életközösségekben.
Korai juhar (Acer platanoides)
A hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét. Alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó lombszint nélküli természetszerű állományokba. Számos fajtáját alkalmazzák a kertészek.
Rezgő nyár (Populus tremula)
Hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újra erdősülésében. A rezgő nevet onnan kapta, hogy a legkisebb szélmozgás hatására levelei lazán elkezdenek „rezegni”. Innen a szólás „reszket, mint a nyárfalevél”. Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét, számos faj kötődik hozzá.