Miként teljesülhetnének a közérdekű célok a várhatóan jövő évtől életbelépő új Vízparti Tervben? – területfejlesztési és területrendezési szakértőt kérdezett meg erről a HírBalaton. A kérdés aktuális, mert bár augusztus végén lezárul a Balatonpart jövőjét meghatározó Vízparti Terv tervezetének szakmai egyeztetése, a társadalmi egyeztetés még hátra van.
A szakértő válaszát három részben közöljük: az elsőben a Balaton vízpartjának megközelítése, a másodikban a vízparti közhasználatú területek kialakítása, a harmadikban a tópart beépítése a téma. (Vigyázat, szakmai a szöveg, de talán érdemes átrágnia magát mindenkinek, aki érteni akarja a mostani jogalkotás jelentőségét, netán részt is kíván benne venni.)

Kilátás a túlsó vízpartra a balatonfenyvesi, horgászállásokkal megspékelt magánkikötői mólószárnyról, amely az önkormányzattal kötött megállapodás érdekében a közforgalom előtt kezdettől fogva nyitott (Fotó: HírBalaton)
I. rész
A 2004. és 2006. között a Tárcanélküli miniszteri (TNM) rendeletekkel jóváhagyott vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket várhatóan jövő évtől a Vízparti Terv váltja fel, amely a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló ún. BATÉK kormányrendelet térképi melléklete lesz. A vízpartra vonatkozó jelenleg hatályos szabályozási előírásokat tartalmazó 283/2002. (XII. 21.) kormányrendeletet hatályon kívül helyezik.
Törvény rögzíti, hogy a Balaton elérhetősége közérdek
Az új jogszabály egyik legfontosabb célkitűzése a Balaton vízpartjának minél nagyobb mértékű szabad megközelítése, elérése közterületen.
Magyarország területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXIX. törvény (Trtv.) rögzíti, hogy a Balaton elérhetősége közérdek, ezért biztosítani kell a part szabad megközelítését mindenki – a Balatont különböző érdekcsoportként használó lakosok, nyaralók, sétálók, fürdőzők, horgászok, kerékpárosok, hajósok – részére.
A közhasználatú területek közül a legerősebb jogi státusza a közterületeknek (alapvetően a zöldterület és közlekedési terület) van, amely fogalmat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) határozza meg. A közterület közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
A közterület rendeltetése e szerint:
- a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének,
- a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.),
- a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés,
- a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás,
- szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének,
- a közművek elhelyezésének,
- zöldfelületek kialakításának biztosítása.
Az új Vízparti Terv – a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel ellentétben. amelyben a megtartandó és újonnan kialakítandó közterületeket megkülönböztették – nem jelöli a közterületeket külön jelzéssel.
Sok parti településen még a törvényi minimum sem teljesül
A közterületi állapot biztosítja leginkább a közcélú használatot, ami szabad, ingyenes hozzáférést jelent bárki számára.
Sajnos sok parti településen még a törvényi minimum – 5% zöldterület – sem teljesül, és nincs bejegyzett közpark, közkert, játszótér, szabad sportpálya, amely egy üdülő-település parti részén elvárt volna.
Ennek oka, hogy az elmúlt években számos tervezetten jelölt zöldterületet értékesítettek, és ezek újra magántulajdonban kerülve nem váltak zöldterületté.
Ez azért történhetett így, mert a korábbi jogszabályok nem tartalmazták a zöldterületek ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kötelezettségét közparkként vagy közkertként, valamint azt sem, hogy a kijelölt zöldterületek tulajdonjogát csak a Magyar Állam vagy a települési önkormányzat szerezheti meg.
Sajnos ezt a 2018-as területrendezési törvény, és az új Vízparti terv tervezete sem tartalmazza.
Új zöldterületeket is jelöl az új Vízparti Terv
Azt, hogy a Vízparti Terv zöldterületi mérlege javult, vagy romlott a korábbi vízpart-szabályozáshoz képest, vélhetően a környezeti vizsgálat fogja megállapítani.
Annyi biztosan látszik, hogy új zöldterületeket is jelöl az új Vízparti Terv, ami örvendetes, s azok közül is a part menti fekvésűek nagyon fontosak a Balaton szabad elérése szempontjából. Ilyen például Keszthelyen a volt Zala kemping, Balatonakaliban a volt Sport kemping, Alsóörsön a Pelso Bay, Kővágóörsön a volt bánya.
Miután a zöldterületek közterületnek minősülnek, a terven jelölt zöldterületeken – célállapotként − a közhasználatot minden esetben jelölni szükséges rajtuk. Egyes esetekben a jelenleg egyeztetésre bocsátott tervezetben ez lemaradt (Badacsonytördemic, Balatonakali).
Hol lesznek szabadstrandok?
A zöldterület egy sajátos megjelenési formája a szabadstrand a Balatonparton. Ahol a Vízparti Terv zöldterület előtt fürdőzésre felhasználható partszakaszt jelöl, ott értelmezi a terv a szabadstrandot (zöldterületi strandot).
A szakértő álláspontja az, hogy szabadstrand működhet különleges strandterületen is, ami a Vízparti Terv tervezetéből nem derül ki.
A zöldterületi strand közterület, a különleges strandterületbe besorolt strand csak közhasználatú terület, nem közterület. A parti zöldterületek előtt nem mindenhol javasolja a terv a fürdőzést (pl. Keszthely Mikus Gyula sétány, Balatonakarattya Gumirádli és volt szennyvíztisztító között, Balatonalmádi Négyméteres). Ezeket csak sétány, korzó funkcióval tervezi fürdőzés nélkül. Ettől eltérően a település helyi építési szabályzata (HÉSZ) jelölheti fürdőzést a szabályozási tervlapján és a partot alkalmassá is teheti rá.
Közlekedési területek
A közterületek másik csoportja a közlekedési területek; közterek, utcák, parkolók kialakítása – mind mértékben, mind minőségében is – több helyen elmarad az elvárttól a Vízparti Terv tervezetében – a szakértő szerint.
Fontos szerep jut a partra lefutó utcáknak, amelyek végén kisebb zöldterületek tudják biztosítani a közcélú parthasználatot. Ezeknek az utcáknak, zöldterületeknek (közterületeknek) jelentős szerepük van a part szakaszos szabad megközelítésében. Ideális eset, amikor a belterületi partszakasz legalább pár száz méterenként közterületekkel tagolt, és strandolásra is alkalmas.
Ez az ideális állapot az adott természeti tényezők és a kialakult üzemeltetési szokások alapján leginkább a déli parton jellemző.
Ezért maradhattak el zöldterület-jelölések
A 2018-as területrendezési törvény szerint a leendő Vízparti Tervben zöldterületként és közlekedési területként jelölt területek kisajátíthatók és a kártalanítást az állam viseli. A szakértő szerint vélhetően emiatt, az állami kötelezettségvállalás csökkentése érdekében kerültek le a korábbi szabályozásban még szereplő zöldterület-jelölések az új Vízparti terv tervezetéből ott, ahol ezek magáningatlanokon szerepeltek.
***
A Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet-tervezet (BATÉK), továbbá a Vízparti Terv tervezete településenként ITT érhető el.