Hogy szolgálja leginkább a közérdeket az új balatoni Vízparti Terv? – 1. rész

Miként teljesülhetnének a közérdekű célok a várhatóan jövő évtől életbelépő új Vízparti Tervben? – területfejlesztési és területrendezési szakértőt kérdezett meg erről a HírBalaton. A kérdés aktuális, mert bár augusztus végén lezárul a Balatonpart jövőjét meghatározó Vízparti Terv tervezetének szakmai egyeztetése, a társadalmi egyeztetés még hátra van.

A szakértő válaszát három részben közöljük: az elsőben a Balaton vízpartjának megközelítése, a másodikban a vízparti közhasználatú területek kialakítása, a harmadikban a tópart beépítése a téma. (Vigyázat, szakmai a szöveg, de talán érdemes átrágnia magát mindenkinek, aki érteni akarja a mostani jogalkotás jelentőségét, netán részt is kíván benne venni.) 

Kilátás a túlsó vízpartra a balatonfenyvesi, horgászállásokkal megspékelt magánkikötői mólószárnyról, amely az önkormányzattal kötött megállapodás érdekében a közforgalom előtt kezdettől fogva nyitott (Fotó: HírBalaton)

 

I. rész

A 2004. és 2006. között a Tárcanélküli miniszteri (TNM) rendeletekkel jóváhagyott vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket várhatóan jövő évtől a Vízparti Terv váltja fel, amely a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló ún. BATÉK kormányrendelet térképi melléklete lesz. A vízpartra vonatkozó jelenleg hatályos szabályozási előírásokat tartalmazó 283/2002. (XII. 21.) kormányrendeletet hatályon kívül helyezik.

 

Törvény rögzíti, hogy a Balaton elérhetősége közérdek

Az új jogszabály egyik legfontosabb célkitűzése a Balaton vízpartjának minél nagyobb mértékű szabad megközelítése, elérése közterületen.

Magyarország területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXIX. törvény (Trtv.) rögzíti, hogy a Balaton elérhetősége közérdek, ezért biztosítani kell a part szabad megközelítését mindenki – a Balatont különböző érdekcsoportként használó lakosok, nyaralók, sétálók, fürdőzők, horgászok, kerékpárosok, hajósok – részére.

A közhasználatú területek közül a legerősebb jogi státusza a közterületeknek (alapvetően a zöldterület és közlekedési terület) van, amely fogalmat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) határozza meg. A közterület közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

A közterület rendeltetése e szerint:

  • a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének,
  • a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.),
  • a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés,
  • a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás,
  • szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének,
  • a közművek elhelyezésének,
  • zöldfelületek kialakításának biztosítása.

Az új Vízparti Terv – a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel ellentétben. amelyben a megtartandó és újonnan kialakítandó közterületeket megkülönböztették – nem jelöli a közterületeket külön jelzéssel.

 

Sok parti településen még a törvényi minimum sem teljesül

A közterületi állapot biztosítja leginkább a közcélú használatot, ami szabad, ingyenes hozzáférést jelent bárki számára.

Sajnos sok parti településen még a törvényi minimum – 5% zöldterület – sem teljesül, és nincs bejegyzett közpark, közkert, játszótér, szabad sportpálya, amely egy üdülő-település parti részén elvárt volna.

Ennek oka, hogy az elmúlt években számos tervezetten jelölt zöldterületet értékesítettek, és ezek újra magántulajdonban kerülve nem váltak zöldterületté.

Ez azért történhetett így, mert a korábbi jogszabályok nem tartalmazták a zöldterületek ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kötelezettségét közparkként vagy közkertként, valamint azt sem, hogy a kijelölt zöldterületek tulajdonjogát csak a Magyar Állam vagy a települési önkormányzat szerezheti meg.

Sajnos ezt a 2018-as területrendezési törvény, és az új Vízparti terv tervezete sem tartalmazza.

 

Új zöldterületeket is jelöl az új Vízparti Terv

Azt, hogy a Vízparti Terv zöldterületi mérlege javult, vagy romlott a korábbi vízpart-szabályozáshoz képest, vélhetően a környezeti vizsgálat fogja megállapítani.

Annyi biztosan látszik, hogy új zöldterületeket is jelöl az új Vízparti Terv, ami örvendetes, s azok közül is a part menti fekvésűek nagyon fontosak a Balaton szabad elérése szempontjából. Ilyen például  Keszthelyen a volt Zala kemping, Balatonakaliban a volt Sport kemping, Alsóörsön a Pelso Bay, Kővágóörsön a volt bánya.

Miután a zöldterületek közterületnek minősülnek, a terven jelölt zöldterületeken – célállapotként − a közhasználatot minden esetben jelölni szükséges rajtuk. Egyes esetekben a jelenleg egyeztetésre bocsátott tervezetben ez lemaradt (Badacsonytördemic, Balatonakali).

 

Hol lesznek szabadstrandok?

A zöldterület egy sajátos megjelenési formája a szabadstrand a Balatonparton. Ahol a Vízparti Terv zöldterület előtt fürdőzésre felhasználható partszakaszt jelöl, ott értelmezi a terv a szabadstrandot (zöldterületi strandot).

A szakértő álláspontja az, hogy szabadstrand működhet különleges strandterületen is, ami a Vízparti Terv tervezetéből nem derül ki.

A zöldterületi strand közterület, a különleges strandterületbe besorolt strand csak közhasználatú terület, nem közterület. A parti zöldterületek előtt nem mindenhol javasolja a terv a fürdőzést (pl. Keszthely Mikus Gyula sétány, Balatonakarattya Gumirádli és volt szennyvíztisztító között, Balatonalmádi Négyméteres). Ezeket csak sétány, korzó funkcióval tervezi fürdőzés nélkül. Ettől eltérően a település helyi építési szabályzata (HÉSZ) jelölheti fürdőzést a szabályozási tervlapján és a partot alkalmassá is teheti rá.

 

Közlekedési területek

A közterületek másik csoportja a közlekedési területek; közterek, utcák, parkolók kialakítása – mind mértékben, mind minőségében is – több helyen elmarad az elvárttól a Vízparti Terv tervezetében – a szakértő szerint.

Fontos szerep jut a partra lefutó utcáknak, amelyek végén kisebb zöldterületek tudják biztosítani a közcélú parthasználatot. Ezeknek az utcáknak, zöldterületeknek (közterületeknek) jelentős szerepük van a part szakaszos szabad megközelítésében. Ideális eset, amikor a belterületi partszakasz legalább pár száz méterenként közterületekkel tagolt, és strandolásra is alkalmas.

Ez az ideális állapot az adott természeti tényezők és a kialakult üzemeltetési szokások alapján leginkább a déli parton jellemző.

 

Ezért maradhattak el zöldterület-jelölések

A 2018-as területrendezési törvény szerint a leendő Vízparti Tervben zöldterületként és közlekedési területként jelölt területek kisajátíthatók és a kártalanítást az állam viseli.  A szakértő szerint vélhetően emiatt, az állami kötelezettségvállalás csökkentése érdekében kerültek le a korábbi szabályozásban még szereplő zöldterület-jelölések az új Vízparti terv tervezetéből ott, ahol ezek magáningatlanokon szerepeltek.

***

 

A Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet-tervezet (BATÉK), továbbá a Vízparti Terv tervezete településenként ITT érhető el.