Balatonalmádi gyógyintézetének említése kapcsán a forrásokban már többször felbukkant egy fürdőorvos, Lenkei Vilmos Dani (1867-1913) a gyógyközpontként működő Balatonalmádi első fürdőorvosa volt, emellett a Balaton gyógytényezőinek egyik legnagyobb kutatója, tanulmányozója.
Nyaranta Almádiban praktizált, év közben a fővárosban gyógyított. Német és magyar nyelvű szaklapokban sok írása jelent meg, füzet alakban publikált munkái a Balaton gyógyító hatásairól – légfürdőkről, napfürdőkről – szóltak. Az egyik első szószólója lett a Balaton gyógytényezőit propagálóknak, s ezáltal egy, nemcsak orvosi, hanem idegenforgalmi szempontból is új műfajt teremtett. Mindennek hatására 1912-ben a Balatoni Szövetség felkérte a Balaton mint gyógytényező című mű megírására. Orvosi munkája mellett amatőr fotós volt, Almádiról készült sorozata 1900-ban képeslap formájában is napvilágot látott.
A cikk folytatása itt elolvasható.