Hévíz-Balaton Airport: családi összefonódásról, alig látható eredményekről beszél egy volt reptéri dolgozó (nepszava.hu)

Családi összefonódásokról és a jelentős támogatások ellenére alig látható eredményekről beszélt egy, a sármelléki repülőtéren hosszú éveken át dolgozó forrás a Népszavának. A repteret üzemeltető cég ügyvezetője és helyettese nem reagált megkeresésükre – írja a portál.

– A jelenlegi cégvezetésnek nem érdeke, hogy nagyobb forgalmat bonyolítson le a Hévíz-Balaton Airport, nekik éppen a jelenlegi, langyos-semmilyen helyzet felel meg – mondta a sármelléki repülőtéren hosszú éveken keresztül dolgozó, így a légikikötő belső viszonyait jól ismerő forrás, aki a reptérről írt májusi Népszava-cikk után jelentkezett a lapnál, hogy elmagyarázza, miért is csökken folyamatosan a gép- és utasforgalom a Balaton-régió számára fontos Sármelléken.

Ahogyan cikkükben írták, a repteret üzemeltető cég, a Hévíz-Balaton Airport Kft. a hivatalos adatok szerint meglehetősen szerény adózott eredményt könyvelhetett el az elmúlt években: 2018-ban 1,75 millió, 2019-ben 541 ezer, 2020-ban 91 ezer, 2021-ben 2,67 millió, 2022-ben 17,2 millió, tavaly pedig 30,9 millió forintos tiszta haszonnal zárt. Ami elenyészően kevés ahhoz képest, hogy eddig mekkora összeget fektettek már a reptér működésébe.

A hévízi önkormányzat 2012-2020 között, vagyis a reptér állami kézben kerüléséig több, mint 576 milliót költött el üzemeltetésére és fenntartására, ami éves szinten átlagban mintegy 64 millió forint. Ennek tükrében kijelenthető, hogy a 2020 őszi állami szerepvállalás igencsak jól jött a fürdővárosnak, hiszen nemcsak megszabadult egy állandó, meglehetős kiadástól, de 114 milliót kapott is a 90,3 százalékos tulajdonrészért. Az állam – melynek tulajdonosi jogait a Magyar Turizmus Zrt. gyakorolja – tavaly ősszel írt ki 2,2 milliárd forintos pályázatot infrastrukturális fejlesztésekre, melyet a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Zrt.-t megelőzve a miniszterelnöki vő, Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. nyert el.

Az adózott eredmények alapján tehát óriási összeget fordítanak korszerűsítésre, ami, ha bizonyosan komoly forgalomnövekedést generálna, érthető lenne, ám a reptér múltja alapján igencsak kérdéses, megtérül-e valaha a befektetés. Állami kézbe kerülése óta Sármellék ugyanis finoman fogalmazva sem hozta az elvárt-remélt forgalmat, amit ugyan az első években még lehetett a koronavírussal magyarázni, ám a visszamenőleges adatokból kiderül: a repülőtér a polgári repülés helyi, 1991-es megindulása óta masszívan veszteségen működött, noha komoly összegek jutottak a felfuttatására. A szovjet csapatok kivonulása után hiába érkeztek a kilencvenes évek első harmadától rendszeresen charterjáratok, sőt, a kétezres évek közepétől már menetrend szerinti gépek is, a cégek, amelyek megpróbálták nyereségessé tenni a működtetést, rendszeresen elbuktak, noha a folyamatosan változó tulajdonosok – köztük az éppen tíz éve új légitársaság alapításával vagy letelepítésével érkező Széles Gábor kormánypárti nagyvállalkozó – milliárdokat pumpáltak a reptérbe.

A pénz ellenére az utaslétszámot csak a megálmodott 150 ezer ötödére-hatodára sikerült feltornászni, 2016 óta pedig még ez is folyamatosan csökkent, és 2022-ben ugyan sikerült átlépni a tízezret, ám tavaly csak alig több, mint négyezren kerültek a vonatkozó statisztikába.

Ugyanilyen drasztikusan csökkent a kereskedelmi, vagyis az utasokat szállító járatok száma is: míg a 2010-es évek közepén még évi 250-325 gépről kellett gondoskodni, addig 2022-ben csak 112-ről, tavaly pedig mindössze 34-ről.

A teljes cikk itt elolvasható.